Kapanyél

Bár a Földművelésügyi Minisztérium Állami Földekért Felelős Államtitkárságának egy szeptemberi sajtóhírében azt olvashattuk, hogy Kishantoson "a 2013 októberében megkötött haszonbérleti szerződések értelmében az első gazdasági évben biogazdálkodtak a pályázat nyertesei", az új "bérlők" előbb műtrágyával, majd később gyomirtóval kezelték a 21 éve kemikáliák nélkül működő, kiváló minőségű földeket.

Fotó: Somogyi-Tóth Péter

Ki gondolná, hogy krumplit ásó és kapa nélkül is lehet vetni?! Pedig. Én sem hittem benne, amikor először olvastam róla, aztán kipróbáltam, és működik!

Az angoloknak, gondolom, nyilvánvaló tény, engem viszont meglepett, hogy Károly herceg nemcsak a nők, hanem a kertek nagy szerelmese is. A "zöldujjú" trónörökös a Highgrove-i birtokon (Gloucestershire) már több mint 30 éve bizonyítja, hogy jó érzéke van a kertészethez, vagy legalábbis megtalálja hozzá a megfelelő embereket.

A hulladék szelektív gyűjtése egyre elterjedtebb és megszokottabb folyamat: tudjuk, melyik színű gyűjtőbe milyen hulladékot tegyünk. De mi a helyzet a biohulladékkal? A többségünk azt felelné: megy a kukába! Tudja, mennyi szemét van a kukákban?

Nagyszüleink jól tudták, milyen fontos, hogy minél kevesebb dolog menjen kárba. Ami haszontalan szeméthalomnak tűnt, azt is fel tudták használni. Alapos megfontolás után ma is szinte minden hulladékot újra lehet hasznosítani.

Az Európai Unió statisztikája szerint a hulladékok több mint 40 %-a szerves anyag. A biohulladék feldolgozására számos megoldás létezik, amelyekkel minőségi szerves trágyát, energiát vagy alternatív üzemanyagot állíthatunk elő. Ezek közül általában technikai vagy gazdasági okokból nem mind érhető el.

A legismertebb és leginkább megvalósítható természetes folyamat a komposztálás, amely a mikroorganizmusok, víz és oxigén közös tevékenysége következtében humusszá alakítja a szerves hulladékot. Az eljárást három csoportba oszthatjuk: