Kapanyél

Nincs olyan kertészkedő, aki ne szeretné, hogy kertjét délceg pálma árnyékolja. A baj csak az, hogy az egzotikus külsejű növény a fagyos teleket nem éli túl. A mediterránumban egy-egy rendkívüli havazás meg sem kottyan e növénycsodáknak, de a tartós mínuszokat végképp nem szívlelik.

Ezért a nagyobb telelő hellyel rendelkezőknek is be kell érni a ládában, dézsában növő pálmákkal. Persze kellő férfierőre is szükség van, hogy a mázsás növényt ide-oda cipeljék. Van azért más lehetőség is: a Budai Arborétum egyik nagy pálmáját kint hagyják, és sikerrel áttelel a szabadban. Igaz, a Kertészeti Egyetemnek ebből az épületéből télen mindenütt szelel a meleg, mindenesetre, tudósok szerint, ha folytatódik a felmelegedés, akkor a magyar kertekben is megélhetnek a pálmák.

Most kivételesen nem a Kapanyélen, hanem a Dekor & Mentha blogon, de miért ne pályázhatnátok ott is?! Bárki megmutathatja a zöld térben kialakított kedvenc pihenősarkát, virágágyását, fűszerkertjét vagy kerti dekorációit.

Újabb növénybarát hellyel lett gazdagabb az ország. Biztos így gondolhatja, aki a keszthelyi Festetics kastély idén tavasszal is csodás parkjában rálel a viszonylag új Pálmaházra.

Pálmaháznak kicsi, de sok csoda elfér belül

Ha rákészül a látogató, megtudhatja, hogy jó 130 éve II. Festetics Tasziló üvegház építésébe fogott. Talán ma meglepő, hogy a vasszerkezet tervezését és készítését a párizsi Eiffel-iroda építészeire bízták. Akkoriban ugyanis nem volt szokatlan, hogy az Európát járó magyar arisztokrácia képes volt a kontinens legjobbjait megbízni egy-egy igényes szakmunka elvégzésével, gondoljunk csak a főváros pályaudvaraira, a hidakra.

Május - Pünkösd hava

19. hét:

-  május 6. (Babevő János): Ilyenkor kell a hüvelyeseket (bab, borsó, lencse) vetni, mert talán már nem fagy ki. "Aki János evangélista napjáig el nem vet, nem érdemes a jó szóra."

Sokan emlékeszünk nagyszüleink konyhakertjére, ahol még szinte bármilyen zöldség megtermett a ház körül. A kertes házakban elöl virágoskert, hátul pedig az ún. konyhakert kapott helyett. A nagyobb helyigényű növények, pl. burgonya, tökfélék, a baromfinak szükséges kukorica a legtöbb családnál kikerült a "zártkertbe", a gyümölcsfák közé/mellé.

A vidék ezen arculata azonban az évek során megváltozott.

Az elmúlt évtizedekben egyre nagyobb nyilvánosságot kapott a vélemény, hogy nem éri meg a konyhakerttel foglalkozni, mert drága a vetőmag, a locsolás, a vegyszer, a műtrágya, sokkal olcsóbb és egyszerűbb mindent megvenni a boltban. Hiába derült ki azóta, hogy ezen zöldségek, gyümölcsök eredete sokszor bizonytalan, és a minősége sem olyan, mint amit otthon termelünk meg magunknak, sokan a könnyebb utat választották: a kerteket füvesítették, legfeljebb virágokat nevelnek.