Tegnap éjfélkor lezárult a FitoFriday-sorozattal kapcsolatos játékunk.

10 jó megfejtés jött, melyek beküldőit a beérkezés sorrendjében számoztuk be. Segítségül megint a random.org-ot hívtuk, így a következő eredmény született.

True Random Number Service

List Randomizer

There were 10 items in your list. Here they are in random order:

1. 10.
2. 4.
3. 8.
4. 3.
5. 5.
6. 6.
7. 9.
8. 2.
9. 1.
10. 7.

Timestamp: 2013-03-31 15:48:41 UTC

Az eredeti lista pedig a következő:

1. Vizsolyi-Kutas Katalin

2. Lippai Ildikó

3. Tihanyi Angelika

4. Csirmaz Kálmán

5. Tóth Renáta Ágnes

6. Kürthy András

7. Marx Laura

8. Tóth Gabriella

9. Brecsok Norbert

10. Erwin Montgomery

A két szerencsés nyertes tehát a 10. és a 4., azaz Erwin Montgomery és Csirmaz Kálmán. Gratulálunk nekik, őket e-mailben értesítjük a részletekről.

A többieknek is köszönjük a lelkes részvételt. Senki ne csüggedjen, hamarosan nagy játék lesz a Kapanyélen értékes nyereményekkel! Figyeljétek a blogot!

Ha péntek, akkor FitoFriday! Most éppen játék formájában. Aki eddig is követte a sorozatot, nem lesz nehéz dolga, a többiekét pedig kis segítséggel könnyítjük meg.

A feladat egyszerű: az alábbi 4 kérdésre várjuk a válaszokat szombat (március 30.) éjfélig a kapanyelinfo@gmail.com címre.

1. Hol tartják a FitoFriday-előadásokat? 

2. Miből készül a kárminfesték? 

3. Melyik növény okozta Szókratész halálát? 

4. Milyen betegséget okoz a kínai káposzta túlzott fogyasztása?

Segítség itt, itt és itt.

A helyes válaszokat beküldők közül véletlenszerűen sorsolunk ki 2 szerencsés nyertest, akik a budapesti Füvészkert felajánlásában 1-1 áprilisra szóló havi belépőt nyernek. A nyerteseket e-mailben értesítjük az ünnepek után.

Jó válaszokat, sok szerencsét mindenkinek!

Az előző rész tartalmából: a múlt heti posztból többek között megtudhattuk, mi köze a fűzfának az aszpirinhez, mitől tudnak repülni a boszorkányok, hogyan halt meg Szókratész, és általában hogy viszonyul Doktor House a növényekhez. Ígéretünkhöz híven folytatjuk.

Mint látjuk, a 7. évadban újra előkerül a csattanó maszlag. A fenti történet sem példa nélküli. Több beszámoló van esetekről, ahol gyerekek mérgezték meg egymást, néha csak "viccből". Ugyanis a maszlag magjának elfogyasztása hallucinációkat okoz, és az ember viselkedése is megváltozik tőle. Innen ered egyik angol neve is: Jimson weed. A 17. század végén a Bacon-féle lázadás során brit katonák Jamestownban fogyasztottak ennek a növénynek a leveléből készült salátát, és igen furcsa dolgokat észleltek. Egyik katona egy tollat próbált felfújni a levegőbe, egy másik meztelenül ült a sarokban mint egy majom, és grimaszokat vágott, ugyancsak egy másik a társait, parancsnokát csókolgatta. Ezen látszólag ártatlan és vicces példák ellenére a növény fogyasztása egyáltalán nem veszélytelen. Nem is túlságosan nagy dózisban halált okozhat! Ezért kerülendő gyerekek által látogatott parkokba, óvodák környékére ültetni, vagy hagyni kihajtani.

Nőnap lévén ma biztos sok rózsa esik áldozatul, hiába növesztettek tüskéket, hogy megvédjék magukat. Nem ők az egyetlenek, a növényvilágban sokféle védekezési stratégia, túlélési technika figyelhető meg. A mai FitoFriday ezeknek jár utána.

A növények mozgása

A növények alapvetően helytülő, szakszóval szesszilis életmódot folytatnak. Vagyis aktív helyváltoztató mozgásra gyakorlatilag képtelenek, ez alól csak egyes alsóbbrendű csoportok képeznek kivételt (ilyenek az ostoros moszatok, vagy a mohák hímivarsejteji - videó). A magok, termések terjesztését passzív mozgásoknak hívjuk, ezekért állatok, a szél, a víz, vagy egyéb természeti erők felelősek.

Közösségi kertek. Balkonkertészet. Divatosan csengő, sokak számárá mégis ismeretlen kifejezések. Mi is rejtőzik pontosan e fogalmak mögött? Ennek jár utána a mai FitoFriday.

Homo sapiens botanicus

Az ember, mióta embernek hívja magát, tudatosan használja fel a növényeket saját szükségleteinek kielégítésére. Életének megannyi területét befolyásolta a mezőgazdaság kialakulása: a triviális élelmezésen kívül fejleszthette gyógyító képességét, ruházkodását, élvezeti cikkeket készíthetett. Korai elődeink napjainak természetes részét képezte a föld művelése, a termény betakarítása, tartósítása, az étel elkészítése.