Kapanyél

Ninimimi jóvoltából folytatjuk barangolásunkat a Jeli Arborétumban, remélve, hogy kicsit feldobjuk ezt a borongós hétfőt.

Az első részben szó esett a Jeli Arborétum egyedülálló, 300 változatban pompázó havasszépe-gyűjteményéről (Rhododendron). Különösen annak fényében értékelhető mindez, hogy még a hatvanas évek elején is azt a balhiedelmet terjesztette egyik tudományos folyóiratunk, hogy havasszépe Magyarországon szabadföldben nem nevelhető. Ennek élő cáfolata Jeli.

Németországban már nagy hagyományokkal rendelkezik az a mozgalom, mely egyetemek, kutatóintézetek és civilek részvételével minden évben különböző kategóriákban megválasztja az év növényeit.

Hasonló kezdeményezések nálunk is elindultak, az Országos Erdészeti Egyesület (OEE) 1996 óta választja meg az "Év fáját", a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) pedig minden évben az "Év madarát".

Tavaly már a hazai botanikusok is követték a példát: internetes szavazással megválasztották az "Év vadvirágának" a leánykökörcsint.

A 2012-es címért hárman indultak: a fehér tündérrózsa (Nymphea alba), az agárkosbor (Orchis morio) és a tavaszi hérics (Adonis vernalis), melyek közül a legtöbb szavazatot ez utóbbi kapta. Az elnyert címnek köszönhetően nagyobb figyelmet kap az adott növény, és erre az esetek többségében szüksége is van.

Április - Szent György hava

13. hét:

- április 1. (Virágvasárnap): Barkaszentelés, zöldágazás, kiszejárás és villőzés napja.

Sándor és József eddig nem fukarkodtak zsákjuk tartalmával, remélhetőleg Benedek is folytatja majd a sort.

Ahogy melegszik az idő, egyre türelmetlenebben várjuk, hogy a hóvirág, a hunyor és a krókusz után a többi tavaszi virág is kibújjon a kertben. Aki előrelátóan ősszel elültetett néhány hagymát cserépbe vagy ládába, már akár örülhet is a látványnak, de a feledékenyeknek sem kell lemondani az élményről. Most éppen nagyon sokféle előhajtatott virág közül válogathatunk, hogy a tavaszt bevigyük a lakásba.

Szép napsütéses március 1-jére ébredtünk, ami a néphit szerint sok jóval kecsegtet!

Koszkol Jenő: Őrfás pásztortanya Bihar megyében

A régi rómaiaknál március az év első hónapja volt, egyben a hadba vonulás időszaka is. Úgy tartották, szerencsét hoz, ha a háborút ilyenkor indítják. Ezért is kapta a hónap nevét a háború istenéről, Marsról.

Március régi magyar neve Böjtmás hava, ami a húsvét előtti nagyböjt második hónapjára utal. A nagyböjt legnagyobb része általában erre a hónapra esik. A Böjtmás hava mellett szokás volt a Kos havának is nevezni márciust – a 21-i tavaszi napéjegyenlőségre, illetve az akkor kezdődő csillagászati év első hónapjára utalva.

A földművesek számára a március már a tavaszi munka kezdete a mezőn, a szőlőben. A konyhakertben is beindul az élet: az asszonyok vetik a borsót, a répát, a zöldséget, hagymát, krumplit. Vége a téli kézimunkázásnak, szövésnek, fonásnak. A hónap első szerdáján sok helyen a méhészek is kiengedik a méheket, és a jószágokat is kihajtják a legelőre.

A márciusi változó időjáráshoz sok népi megfigyelés kapcsolódik:
- Március, ha nedves, gazdának nem kedvez.
- Valamennyi köd vagyon márciusban, annyi zápor lészen az esztendőben.
- Ha Böjtmás hava száraz, Szent György hava nedves.
- Fú és havaz, úgy lesz tavasz.
- Tavaszbúza ravasz búza.
- Ha január meleg volt, március hideg.
- Száraz március szép májust jövendöl.

Március első napja a bolgároknál is nagy tavaszváró ünnep. Baba Marta („Március Néni”) egy szeszélyes öregasszony, akinek hangulata gyorsan változik. A meleg, napsütéses időjárás azt jelzi, hogy jó kedve van, míg a borongós, hogy jönnek még fagyok. Az emberek ilyenkor „martenicát” ajándékoznak egymásnak (soha nem vesznek maguknak!), mely piros és fehér fonalból készített dísz. Ezzel próbálnak Baba Marta kedvében járni, hogy minél hamarabb legyen már tavasz! A barátok, rokonok, kollégák jó egészséget, boldogságot kívánnak egymásnak, a martenicát a ruhájukra kitűzik, vagy a csuklójukra kötik. A szokás szerint addig kell hordani, amíg meg nem látunk egy gólyát, fecskét vagy egy virágzó fát, melyre sok helyen fel is kötik a martenicát.

A mai időjárást elnézve reménykedhetünk, hogy nálunk sem kell sokáig várni már a tavaszra!

Forrás itt és a wikin.