Kapanyél

Tudta? Hazánkban 3 fecskefaj fordul elő

A fecskefélék családjából Magyarországon a füsti fecske (Hirundo rustica) tartozott (a múlt idő nem elírás!) a leggyakoribb és legismertebb madarak közé; számos versben feltűnik a régi falusi porták, állattartó épületek csicsergő madara. Színezete felül acélkék (távolabbról ez feketének tűnik), az alsó oldala fehér, torka téglavörös. Nagyon jellemzőek hosszú szélső faroktollai.

A molnárfecske (Delichon urbica) szintén kötődik az emberi építményekhez, az állattartáshoz viszont nem. Fészkét a házak külső homlokzatára építi. Zömökebb alkatú, felül acélkék, alsó fele fehér, faroktollai rövidek, enyhén villásak, felülről nézve a farok tövén fehér folt látható.

A partifecske (Riparia riparia) állománya nagyon hektikusan alakul hazánkban. Eredeti fészkelőhelyei a folyók által kialakított függőleges partfalak, ezek mellett gyakran megtelepszik homokbányákban is. Barnás színezetű, alsó része fehér, a nyak környékén egy barna szalaggal.

Aki a spenótot szereti, a mángoldot is fogja. Az ijesztő tudományos név (Beta vulgaris subsp. vulgaris var. cicla - ráadásul csak egy a számos közül) ne rettentsen el senkit, hisz "csupán" a cékla legközelebbi rokonáról van szó. A spenótimádóknak pedig azért hasznos, mert íze hasonló, és június-júliustól a fagyokig szedhetjük, amikor spenót már rég nincsen.

Április – Szent György hava

14. hét:

- április 1. (Hugó): A naptárreform előtt az év kezdetét jelentő ünnep volt, utána már komolytalan, bolond nappá vált. A népi hiedelem szerint aki e napon vet, az is bolond, mert az ilyen magból nem lesz termés. Új dolgokba kezdeni se érdemes, mert nem sok jó sül ki belőle.

- április 5. (Vince): Ha addig nem, Vince napjától már mindenképpen itt a tavasz.

- április 6. (Bíborka): Ha Bíborka napján esik az eső, szűk esztendő várható, már ami a termést illeti.

Tavasztól őszig könnyen elboldogul a madarász a vadludak határozásával, mert csak 1 fajjal, a nyári lúddal találkozik. Szeptember végén aztán - amikor a gólyák már rég elmentek és a fecskék is lassan elhagyják költőhelyüket - az ősz csalhatatlan jeleként tűnnek fel az északi tájak vándorló vadludai is jellegzetes "V" alakban az égbolton.

Tudta? Hazánkban csak egyetlen vadlúdfaj költ.

Mégpedig a nyári lúd (Anser anser). Ez a nagytestű faj elterjedt korai fészkelő a tavak nádasaiban: áprilisban már fiókáikat vezetgető családokat figyelhetünk meg. A gúnár is részt vesz a fiókanevelésben, kotlás idején őrködik a fészek körül, a fiókák kelése után is védelmezi, vezetgeti a családot. A fiókákat a két szülő közrezárja, amint átúsznak a nyílt vízen. A kis libáknál nagy a pusztulás az első hónapban. Rossz idő esetén megfáznak, predátorok is tizedelik őket (róka, barna rétihéja). Nagyon jól nyomon lehet követni ezt a folyamatot tavasszal. Kezdetben a családok még 6-10 néhány napos fiókát vezetnek, egy hónappal később ugyanezekben a családokban már csak 3-5 fióka úszkál a szülők között. A fele eltűnt menet közben. A Fertő-tó kiváló helyszín a nagy számban költő nyárilúd-családok megfigyelésére; a madarak megszokták az ember közelségét, sokkal bizalmasabbak, mint másutt.

Február - Böjtelő hava

9. hét:

- február 24. (Mátyás): "Ha Mátyás jeget talál, akkor töri, ha nem talál, akkor csinál." A másik ismert mondás szerint: "Mátyás, Gergely két rossz ember", mert e két napon nagy hidegek szoktak lenni.

A halászok szerint a Mátyás-napkor fogott hal, "Mátyás csukája", egész évben szerencsét hoz a halászoknak.

A hideg idő jó termést, a szeles kevés tojást jelzett. Ha e napon esett, attól tartottak, hogy a jég elveri a termést, és a szőlő savanyú lesz.