Kapanyél

Végre Budapesten is ilyen a táj, mint Pieter Bruegel festményén! Már nagyon ideje volt, szép a reggel, az emberek mosolyognak, az autósok talán kevésbé, de legalább hamisítatlan tél van. Ki kell élvezni, hiszen vasárnap már az első tavaszébresztő nap lesz.

Január - Boldogasszony hava

3. hét:

- január 17. (Antal): Remete Szent Antal napja, aki már a középkorban a háziállatok, köztük a disznó védõszentje volt. Szent Antal tüzének nevezték az orbáncot, és bizonyos helyeken abban hittek, hogy ha három Antal nevû ember áll a beteg ágya mellett, ott elszív egy pipa dohányt és a betegre fújja a füstöt, akkor leveszik az orbáncos betegrõl a tüzet.
A Remete Szent Antalhoz kapcsolódó hiedelmek később Páduai Szent Antal (napja június 13.) alakjával összemosódtak, ezért pl. a "Ha esik, Szent Antal elviszi a szénát" mindkét napon megjelenik a népi jóslatok között.

- január 18. (Piroska): "Ha Piroska napján fagy, negyven napig el nem hagy". Azt is tartották, hogy az a lány, aki ezen a napon piros kendőt köt a nyakába, még abban az esztendőben férjhez megy.

- január 20. (Fábián, Sebestyén): E napon indul meg a fákban a nedvkeringés, ezért az első tavaszébresztő napnak is tartották. Szent Sebestyén a lövészek és nyíllal lövők védőszentje, így ez a nap a vadászok ünnepe is.

A következő napokban nem lesz hideg, fagyok se várhatók még, úgyhogy elvégezhetjük mindazt a kertben, amire eddig nem volt időnk.

- A jövőre virágágyásnak kiszemelt területet ássuk fel, és ha van már, forgassunk bele félig érett levélkomposztot. Így tavasszal finomszemcsés, laza talajunk lesz.

- A tavaszi hagymásokat még most sem késő elduggatni. A nagyobbakat kétszer olyan mélyre kell ültetni, mint amekkora a hagyma. A pocok nagyon szereti a virághagymát, főleg a tulipánét, ezért jobb, ha a hagymákat kosárban ültetjük a földbe. Ilyet dróthálóból magunk is könnyedén készíthetünk. (0:50-nél kezdődik)

- A krókuszhagymákat legegyszerűbben úgy ültethetjük el, hogy fogunk egy marékkal, és leejtjük a földre. Ahova pottyantak, ott késsel fúrunk egy kis lyukat, és hüvelykujjal egyszerűen belenyomjuk a földbe. Így teljesen természetes hatást érhetünk el, a virágok úgy fognak kibújni a földből, mintha csak véletlenül kerültek volna oda.

- Kukkantsunk be a deszkák, kövek alá, talajrepedésekbe, és ha „fehér gyöngyöket” találunk, azonnal semmisítsük meg, mert ezekből még novemberben kikelhetnek a csigák.

Aki pedig programra vágyik, ma délután 3-kor a Füvészkertben a FitoFriday – ami most már Saturday- keretében általános séta ingyenes vezetéssel, sok-sok érdekes történettel.

Vasárnap Márton-nap, ne felejtsünk el libát enni! A Néprajzi Múzeumban egész nap libás programok, a madarak szerelmeseinek pedig délután 2-kor „Tukántól a fecskéig” címmel Bankovics Attila ornitológus tart előadást.

Egyébként pedig országszerte Márton-napi vigasságok, szinte mindenki talál valamit lakhelye közelében.

Szép hétvégét!

Németországban már nagy hagyományokkal rendelkezik az a mozgalom, mely egyetemek, kutatóintézetek és civilek részvételével minden évben különböző kategóriákban megválasztja az év növényeit.

Hasonló kezdeményezések nálunk is elindultak, az Országos Erdészeti Egyesület (OEE) 1996 óta választja meg az "Év fáját", a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) pedig minden évben az "Év madarát".

Tavaly már a hazai botanikusok is követték a példát: internetes szavazással megválasztották az "Év vadvirágának" a leánykökörcsint.

A 2012-es címért hárman indultak: a fehér tündérrózsa (Nymphea alba), az agárkosbor (Orchis morio) és a tavaszi hérics (Adonis vernalis), melyek közül a legtöbb szavazatot ez utóbbi kapta. Az elnyert címnek köszönhetően nagyobb figyelmet kap az adott növény, és erre az esetek többségében szüksége is van.

Sándor és József eddig nem fukarkodtak zsákjuk tartalmával, remélhetőleg Benedek is folytatja majd a sort.

Ahogy melegszik az idő, egyre türelmetlenebben várjuk, hogy a hóvirág, a hunyor és a krókusz után a többi tavaszi virág is kibújjon a kertben. Aki előrelátóan ősszel elültetett néhány hagymát cserépbe vagy ládába, már akár örülhet is a látványnak, de a feledékenyeknek sem kell lemondani az élményről. Most éppen nagyon sokféle előhajtatott virág közül válogathatunk, hogy a tavaszt bevigyük a lakásba.

Szép napsütéses március 1-jére ébredtünk, ami a néphit szerint sok jóval kecsegtet!

Koszkol Jenő: Őrfás pásztortanya Bihar megyében

A régi rómaiaknál március az év első hónapja volt, egyben a hadba vonulás időszaka is. Úgy tartották, szerencsét hoz, ha a háborút ilyenkor indítják. Ezért is kapta a hónap nevét a háború istenéről, Marsról.

Március régi magyar neve Böjtmás hava, ami a húsvét előtti nagyböjt második hónapjára utal. A nagyböjt legnagyobb része általában erre a hónapra esik. A Böjtmás hava mellett szokás volt a Kos havának is nevezni márciust – a 21-i tavaszi napéjegyenlőségre, illetve az akkor kezdődő csillagászati év első hónapjára utalva.

A földművesek számára a március már a tavaszi munka kezdete a mezőn, a szőlőben. A konyhakertben is beindul az élet: az asszonyok vetik a borsót, a répát, a zöldséget, hagymát, krumplit. Vége a téli kézimunkázásnak, szövésnek, fonásnak. A hónap első szerdáján sok helyen a méhészek is kiengedik a méheket, és a jószágokat is kihajtják a legelőre.

A márciusi változó időjáráshoz sok népi megfigyelés kapcsolódik:
- Március, ha nedves, gazdának nem kedvez.
- Valamennyi köd vagyon márciusban, annyi zápor lészen az esztendőben.
- Ha Böjtmás hava száraz, Szent György hava nedves.
- Fú és havaz, úgy lesz tavasz.
- Tavaszbúza ravasz búza.
- Ha január meleg volt, március hideg.
- Száraz március szép májust jövendöl.

Március első napja a bolgároknál is nagy tavaszváró ünnep. Baba Marta („Március Néni”) egy szeszélyes öregasszony, akinek hangulata gyorsan változik. A meleg, napsütéses időjárás azt jelzi, hogy jó kedve van, míg a borongós, hogy jönnek még fagyok. Az emberek ilyenkor „martenicát” ajándékoznak egymásnak (soha nem vesznek maguknak!), mely piros és fehér fonalból készített dísz. Ezzel próbálnak Baba Marta kedvében járni, hogy minél hamarabb legyen már tavasz! A barátok, rokonok, kollégák jó egészséget, boldogságot kívánnak egymásnak, a martenicát a ruhájukra kitűzik, vagy a csuklójukra kötik. A szokás szerint addig kell hordani, amíg meg nem látunk egy gólyát, fecskét vagy egy virágzó fát, melyre sok helyen fel is kötik a martenicát.

A mai időjárást elnézve reménykedhetünk, hogy nálunk sem kell sokáig várni már a tavaszra!

Forrás itt és a wikin.