Kapanyél

Június - Szent Iván hava

24. hét:

- június 23. (Zoltán): a június 23-ról 24-re virradó éjszaka Szentivánéj, azaz Szent Iván (Keresztelő Szent János) napjának előestéje.

- június 24. (Iván): Nyári napforduló, tűzgyújtás és tűzugrás egészségmegőrzés és szerelemvarázslás céljával. Ilyenkor az örömtüzekkel ünneplik a fényt, elűzik a sötétséget. A gonosz elűzésére a tűzbe sok helyen gyógyfüveket, gyümölcsöt dobnak. Magyar népszokás a a tűzbe vetett alma evése, mert aki azt elfogyasztja, nem lesz beteg. A Szent Iván éji tűzből parazsat vittek a kertbe meg a földekre, nehogy a káposztát megrágja a hernyó vagy a búza üszkös legyen.

- június 27. (László): „Jól figyeld meg László napját, jó előre megjósolja az idő járását!”

- június 29. (Péter, majd rá egy napra Pál): „Kaszát, sarlót készíts, mert Péter-Pál után már üres az udvar, teli a határ!”

Június - Szent Iván hava

24. hét:

- június 9. (Pünkösd)

- június 10. (Margit): Legyes Margit napján nem szabad kinyitni az ablakot, mert akkor ebben az évben sok légy lesz. Retkes Margitnak is hívják, mert az ilyenkor vetett retek finom gyenge marad. Általában esős nap.

- június 11. (Barnabás): Szénakaszáló és gyógyfűgyűjtő nap

- június 13. (Antal): Dologtiltó nap: ha egy asszony ezen a napon lisztbe nyúl, kelés nő a kezén. Ha nagy esők jönnek, "Szent Antal elviszi a szénát!"

- június 15. (Jolán, Vid): Vitus vagy Vid napja is, aki a vitustánc, hisztérikus rohamok, őrjöngés, kígyócsípés, kutyaharapás esetében segít.

Úgy tartják, ilyenkor fordul meg az időjárás, amely egyben termésjósló is: jó idő esetén jó, rossz időben pedig rossz termés várható. Ha Szent Vid napján eső esik, hibás lesz az árpa. A megfigyelések szerint e napon gyakran zivataros, viharos az idő.

Május - Pünkösd hava

22. hét:

- május 28. (Csanád): Ha nedves az idő, a széna nagyra nő. Viszont kendert már nem szabad vetni ettől a naptól.

- május 31. (Petronella): Ha Petronella derűs napra ébred, jó lesz a kendertermés. A kender nem csak a vászon alapanyaga volt, hanem gyógyításra is használták: kendermaggal kezelték a gilisztás gyereket és a lovat is.

Pongrác, Szervác, Bonifác és Zsófia

Május - Pünkösd hava

20. hét

Ez a hét a fagyosszentekről szól, és az időjárás-előrejelzés szerint idén sem tétlenkednek majd. Bár ezen időszak lehűlését hideg sarkvidéki légtömegek okozzák, és a derült éjszakák kedveznek a fagyok kialakulásának is, a népi megfigyelések e három vértanú, valamint Zsófia és Orbán nyakába varrják a zord időjárást.

Április - Szent György hava

18. hét:

- április 28. (Valéria): Férfiaknak dologtiltó nap: semmit nem szabad vetni. Amilyen a mai időjárás, 40 napig hasonló várható.

- április 30. (Katalin, Kitti): Termés- és időjósló nap: ha szép idő van, jó lesz a termés, ha nem, akkor ne is reménykedjünk! Dologtiltó nap is: tilos konyhai veteményeket vetni.

A héten május havába lépünk; nevét Maiáról, a föld termékenységének római istennőjéről kapta. A tavasz ünnepe részben a hónap első napjához, részben pünkösdhöz kapcsolódik.

Május – Pünkösd hava

- május 1. (Bánk): Sok helyen a legények az előző éjjelt az erdőben töltik, és reggel feldíszített májusfát állítanak kedvesük, esetleg lányrokonuk udvarába. A májusfa, a zöld ág a természet megújhodásának szimbóluma, és a legtöbb esetben szerelmi vallomás is: „Kelj fel rózsám, itt a májfa, jó éjszakát, vigyázz rája!”

- május 2. (Zsigmond): E napon kell vetni az uborkát, mert akkor jó termést hoz, de vetés közben nem szabad beszélgetni, mert hézagosan kel ki a mag. Nem jó, ha a gyerekek almával labdáznak, mert akkora jegek fognak esni, mint az alma.

- május 4. (Mónika, Flórián): Anyák napja minden országban máskor van, de a legtöbb helyen májusban ünneplik. Nálunk május első vasárnapján. Az anyák ünneplése az ókori Görögországban kezdődött, ahol Rheának, az istenek anyjának (és vele együtt minden édesanyának) tartottak tavaszi ünnepségeket. Magyarországon 1925-ben volt az első hivatalos anyák napja.