Kapanyél

December - Karácsony hava

50. hét:

- december 8. (Mária): az egyik legnagyobb Mária-ünnep: a Szeplőtelen Fogantatás, illetve Zalában Földtiltó Boldogasszony, vagy Eketiltó Boldogasszony napja. Ilyenkor már semmilyen mezőgazdasági munkát nem lehet végezni. (Minek is?!)

- december 13. (Luca): "Szent Lucának híres napja, a napot rövidre szabja." A Gergely-naptár életbe lépése előtt Luca napjára esett a napforduló. Ilyenkor volt a leghosszabb az éjszaka, a legrövidebb a nappal. A hagyomány szerint ez a nap a gonosz elleni védekezés jegyében telik el: nem szabad kölcsönadni, vagy -venni és tilos a házimunka is. Ekkor kezdik faragni a Luca-széket, amely nagyon lassan készül, hiszen csak karácsonyra, az éjféli misére kell vele végezni.

November - Szent András hava:

48. hét:

- november 25. (Katalin): "Ha Katalin kopog, a karácsony locsog, ha viszont locsog, a karácsony kopog." Egyes vidékeken dologtiltó nap a nőknek: tilos volt mosni; máshol éppen a férfiaknak: tilos volt szántani.

- november 30. (András): "Aki böjtöl András napján, vőlegényt lát éjszakáján." - András napja a legjelentősebb házasságjósló nap. A lányoknak egyedül, titokban kellett végrehajtaniuk a praktikákat. Pl. ha egy elcsent férfigatyát tettek a párnájuk alá, éjjel megálmodták, ki lesz a férjük. Hogy fokozzák a hatást, böjtöltek is: 3 szem búzát ettek és három korty vizet ittak egész nap.

A másik jósló módszer a gombócfőzés volt: a gombócokba férfineveket tartalmazó cédulákat tettek, az elsőként feljövő gombóc rejtette a jövendőbeli nevét. Ugyanez működött derelyével vayg pogácsával is.

András-nap estéjén a jövendőbeli férj anyagi helyzetét is igyekeztek megjósolni: a lányok megrázták a zsúpfedeles házak ereszét és megnézték, milyen mag hull a kötényükbe: a búza jómódú, a rozsmag szegény kérőt jelentett. Ha pondró potyogott a zsúpszalmából, az azt jelentette, hogy a leány a következő évben teherbe esik.

A férjhezmenetel idejét ólrugdosással is igyekeztek meghatározni. Ez a szokás nem csak András-napján volt elterjedt: az ól ajtaját megrugdosták, majd hallgatóztak. A hiedelem szerint, ahányat röffent a disznó, annyi év múlva mennek férjhez. Ha nem ébred fel az állat, a lány még abban az évben elkel.

Az alma – illetve a magja – szintén fontos jósló eszköznek számított: ha 7 vagy 9 magú almát találtak, a lányok papírba csomagolták, András-nap estéjén a párnájuk alá tették, és jó esetben megálmodták, ki lesz a férjük.

Ne gondoljuk, hogy csak a lányok akartak biztosra menni: András napján a legények 13 cédulára felírtak 1-1 lánynevet, majd Luca-napig minden nap kidobtak egyet. Az utolsó cédula rejtette a jövendőbeli menyasszony nevét. (Persze a lányok is megcsinálták ezt fiúnevekkel.)

András napja az időjárárst is megjósolta: ha András napján esik az eső vagy a hó, ezt követően 40 napig esik.

András-nap utáni vasárnap kezdődik advent.

Ha tetszett a bejegyzés, oszd meg ismerőseiddel és csatlakozz a Kapanyél Facebook-közösségéhez!

November - Szent András hava:

47. hét:

- november 19. (Erzsébet): Árpádházi Szent Erzsébet (1207-1231) napjához időjárásjóslás fűződik: "Szent Erzsébet napja tél erejét szabja" – ha e napon esik az eső, akkor nem lesz kemény a tél.

A gazdák szerint, amilyen Erzsébet, olyan lesz a karácsony.  Ha Erzsébet-napon havazik, azt szokták mondani: "Erzsébet megrázta a pendelyét (vagy a dunyháját)".

Ha tetszett a bejegyzés, oszd meg ismerőseiddel és csatlakozz a Kapanyél Facebook-közösségéhez!

November - Szent András hava

46. hét:

- november 11. (Márton): "Aki Márton napon libát nem eszik, egész éven át éhezik." A Márton-nap és a liba kapcsolatának fennköltebb magyarázata, hogy a legenda szerint a végtelenül szerény Szent Márton, amikor Tours püspökévé akarták szentelni, elbújt egy libaólba, de a szárnyasok hangos gágogással elárulták.

A praktikus ok ugyanerre a kapcsolatra, hogy ekkorra hízott meg a liba akkorára, hogy már le lehetett vágni. Innen a mondás: "Olyan kövér, mint Szent Márton lúdja". A Márton-napi lúdsütéshez időjóslás is társul: ha a lúdpecsenye mellcsontja fehér, kemény, havas tél várható; ha szürkés, akkor enyhe lesz az idő. A népi megfigyelések szerint a karácsonyi időjárásra is lehet következtetni: "Márton napján, ha a lúd jégen jár, akkor karácsonykor vízben poroszkál." Sokfelé úgy tartják, e nap időjárása megmutatja, milyen lesz majd márciusban az idő.

„A bornak Szent Márton a bírája” – tartja a mondás, hiszen ilyentájt már iható az újbor, így rendszeresen voltak nagy lakomák, bálok. Úgy tartották, minél többet iszunk e napon, annál erősebbek, egészségesebbek leszünk. Ezzel párhuzamosan dologtiltó nap is: a mosás, teregetés a jószág pusztulását okozná. A gazdasági év vége, ekkor számolnak el a pásztorok a behajtott jószággal, és az utolsó piacnap is ekkor van.

Október - Mindszent hava

44. hét:

- október 28. (Simon): Simon-Júdás napján kezdték Tokaj-Hegyalján a szüretet, melyről így szól a regula:
"Rég felírta Noé Tokaj hegyormára
Hegyaljai kapás várj Simon Judára."

Sok helyen a Simon-napi hidegről szól a fáma: "Eljön a Simon, Júdás, dideregve fázik a gulyás." vagy "Mögérkezett Simon Júdás, jaj mán néköd pőregatyás."

Simon-Júda napja a juhászélethez is szorosan kötődött, akárcsak az azt megelőző Dömötör-nap. Ekkorra már be kellett fejezni a nyájak behajtását, és e napon számoltatták el a juhászokat.

Ha szép az idő, a következő évben jó termés várható.

- október 29. (Nárcisz): A görög eredetű női név jelentése is a nárcisz mint növény.

- október 31. (Farkas): Faültető Farkas napja, vagyis e nap az egyik legalkalmasabb az őszi faültetésre.