Kapanyél

Jó, hogy kitaláltuk ezt a parkokat bemutató sorozatot, mert olyan helyekre jutok el, ahol még soha nem jártam, pedig lassan 30 éve élek a fővárosban. A múlt hét elején még szépen sütött a nap, így következő állomásként végigjártam a Városmajori parkot, amely mellett már rengetegszer elsüvítettem.

A Szilágyi Erzsébet fasor - Csaba utca - Maros utca - Ignotus utca által határolt terület a XII. kerületben fekszik, a Moszkva tértől (nekem már csak az marad) néhány perc gyalog. A Csaba utcán mentem be, ahol már messziről látszik a régi kis templom, és a később épült új templom harangtornya.

Az úgy kezdődött, hogy szeptember végén az iskolában "nevelés nélküli munkanap" volt. Jó kis terminus technicus, elvileg annyit tesz, hogy a tanárok nem nevelnek, a szülők nem dolgoznak, mert a gyerekkel valamit csinálni kell, ámde munkanap van. Úgyhogy összekötöttük a kellemest a hasznossal: elmentünk az Orczy kertbe, azon belül is a Kalandparkba, én meg kisebbik csemetém, s amíg ő lógott a szereken, én fotózgattam a környéket. Aztán egyszer még egyedül is visszamentem, hogy mindent megnézhessek.

Ma is kb. olyan napsütötte idő van, mint akkor, csak úgy 20 fokkal kevesebb, úgyhogy ideje felidézni a látottakat.

Az Orczy- és a Füvészkert térképe 1884-ből

A Deák tér szomszédságában, a Bécsi utca, a József Attila utca, a Bajcsy-Zsilinszky út és a Harmincad utca által határolt majdnem négyzet alakú tér a pesti belváros legnagyobb zöldterülete. A régi buszpályaudvar épülete (boldogult egyetemista koromban még Engels tér) tulajdonképpen kettéosztja a teret: az egyik rész a Gödör és környéke, a másik pedig a tényleges park.

A Gödör inkább építészeti szempontból érdekes, tündökléséről és hanyatlásáról már sokan, több fórumon értekeztek. Erre itt most nem is térnék ki. Bár hivatalos neve Gödör Erzsébet téri Kulturális Központ és Park, én ez utóbbit meghagynám a buszpályaudvar mögötti területnek. A növényzetet tekintve ezen a részen annyi az érdekesség, hogy a Bajcsy-Zsilinszky út felé hárs- és tölgyfasor hivatott megszűrni a levegőt.

A Gödörben a Föld Napja alkalmából még májusban beültettek mindkét oldalon néhány a falra erősített faládát - egyfajta zöldfalat imitálva - de az eredményt látva nem biztos, hogy érdemes volt befedni az egyébként nagyon szép vörösmészkő-borítású falat.

Emlékszem, hogy tavaly lezárt terület volt az építkezés miatt, de úgy látszik, sokáig nem jártam arra, vagy nagyon csendben történt minden, mert a múlt héten tűnt csak fel, hogy a Nyugati pályaudvar és a posta épületei között, az új irodaház előtt lett egy új park.

Augusztus elején egy barátom hívta fel a figyelmemet egy, a Hegyvidék c. lapban megjelent cikkre, amelyben a Jókai-kert teljes felújításáról van szó. Jókai Mór a területet 1853-ban vásárolta meg, és rövid időn belül gyönyörű díszkertté változtatta. Nagyon szeretett kertészkedni, rengeteg fát és cserjét ültetett, rózsaligetet alakított ki. A birtokon szőlőt is termesztett. Az író halála után a kertet felesége 1922-ben eladta, és a területet később államosították. A Jókai-villa a II. világháború alatt megsérült, később le is bontották, a 60-as években helyére a Magyar Madártani Intézet székházát építették. Ebben található most a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság és a Keve András Madártani és Természetvédelmi Szakkönyvtár. (A cikket itt olvashatjátok el.)