Szolgáltató adatai Help Sales ÁSZF Panaszkezelés DSA

Megint sűrű napok elé nézünk, már ami a jobbnál jobb programokat illeti. Sok helyen már ma, pénteken kezdődnek az érdekességek, úgyhogy összeszedtünk egy csokorral, nehogy valaki lemaradjon valamiről.

kutatok_ejszakaja_600.jpg

Ma délután kezdődik országszerte a Kutatók Éjszakája, melynek központi programhelyszíne Budapesten a Dürer Rendezvényház, ahol ma este 6-tól 1500 citromból (350 kg) felépítik a Guinness-rekorder citromerőművet.

Cseppé zsugorított alma

Az idén a nagy nyári meleg és a kevés csapadék is okolható az apró gyümölcsért. A törpén maradt termést viszont nem kell a szemétre, komposzthalomra dobni. A szorgos kertész sokféle módon hasznosíthatja, persze nem árt számolni, mennyibe kerül a tartósítás során felhasznált energia, víz, csomagolóanyag és segédeszköz. A matekfeladatban ugyan nem szerepel a saját munkaerő költsége, de az azért biztos, hogy még így is olcsóbb, mint a boltból hazacipelt élelmiszer. Míg a csonthéjasokból - az aszalványokon túl - lekvár, bor, szörp, lé és még sorolhatnánk hányféle házilag tartósított termék készíthető, szűkebbek a lehetőségek az almával, mert belőle leginkább lé, bor és pálinka készülhet.

Sok kertben apró maradt az alma.jpgSok kertben apró maradt az alma

Az Európai Bizottság csütörtökön felszólította Magyarországot, hogy - két egyéb ügy mellett - szüntesse meg a pálinka részleges jövedékiadó-mentességét. Az Orbán-kormány sokak által vitatott intézkedés szerint Magyarországon 2010 őszétől a házi kertekben keletkező gyümölcsből családonként 50 liter pálinka főzhető (ez 86 liter 50 fokos pálinkának felel meg) jövedékiadó-mentesen. Sok kertészkedő számára teremtett ez egyfajta biztonságot, hiszen már nem kellett sutyiban kotyvasztani titkos berendezéseken a finom nedűt. Legalizálták a pálinkafőzőket, sőt megjelentek a közforgalomban is a csinos kis szeszfőző készülékek. Megjegyzem, ezekkel nemcsak pálinkát, hanem gyógynövényekből is kiváló oldatokat lehet készíteni.

pálinkafőzés.JPG

Az erdeifenyő

Az erdeifenyő (Pinus sylvestris) hazánk leggyakoribb fenyőféléje, Nyugat-Magyarországon széles körben elterjedt, keletebbre inkább szórványosan maradt fenn. A Bakonyban a korábbi hűvösebb, csapadékosabb éghajlat emlékét őrzi Fenyőfőn található híres, jégkorszak utáni maradványerdeje is.

A 19. századi Gazdasszony pálinkafőzési tanácsainak utolsó részéhez érkeztünk:

A' Gazdaszszonyi munkákról
Az Égettbor, Rozsolis, Punts, Ratafia, és Szagos-Vizek készitéséről.
§. 101.
Az égetésre ezek a jegyzések szükségesek:
1. A' Lombikot, vagy Kazánt soha se kel egészen teletölteni; külömben azt a' tűz felemésztvén, a' tsőn kifolyatja; hanem egy bak arasztot, vagy a' Kazán behajlásáig üresen kel hagyni.
2. A' megtöltés után, a' Hütő, vagy Csévés helyre igazittatik, és szinig hideg vizzel megtöltetvén a' Kazán alá erős lángoló tűz gyujtatik. Hogy a' törköly a' Kazánhoz ne égjen, többször megkeverik az Égetők. Ha már a' Kazán' válla olly meleg, hogy a' tapogató kéz el nem állja: a' Sipkát rá kel tenni.
3. Hogy a' gőz sem a' Sipka, sem a' tsök' össze eresztéseken ki ne mehessen: a' nyílás betapasztatik. A' tapasz így készűl: végy égetett agyagot, törd apróra, és keverd meg Lenolajjal, a' melyben fejérplajbászt elegyítettél. Némellyek vizes ruhával tekerik által. Amaz jobb e' nél; de drágább.

Hirdetés

Közösség

Szeretjük

Kapanyel.png
szineslogo.png

Szakértőink

Kérdésekkel, problémákkal fordulhattok közvetlenül szakértőinkhez:
Bálint Károly Czauner Péter
kertépítő kertészmérnök
Vagy észrevételeiteket, kérdéseiteket megoszthatjátok velünk is:

Hirdetés

Utolsó kommentek

Könyvajánló

Feedek