Kapanyél

Pompás levélszíneket produkál az ősz. Különösen az olyan, mint a hetek óta tartó 2012-es. A káprázatnak egy fagyos éjszaka és utána egy alapos eső sajnos véget vet, és hamar ragacsos maszattá gyúrja a lehulló leveleket, de addig is élvezzük a színkavalkádot, amit a saját kertbe is be lehet hozni. A vidéki, kertvárosi területeken a túl élénk és nagyon sokféle növényszín együttes alkalmazása helytelen. Olyan színeket kell választani, amelyek a természettel harmonizálnak, nem pedig versenyeznek.

Tiszakürti arborétum

Tegnap szinte egész nap nem ment az internet, gondoltam, hőgutát kapott , ahogy majdnem én is, néhány növényem a gangon, és Kim Dzsongun (vagy Jong-un, kinek hogy tetszik) Észak-Koreában, ahol az elmúlt 50 év legnagyobb szárazsága pusztít. A fiatal vezető a terméshozam növelését muzsikával szeretné megoldani. A hatóságok így különleges kísérletbe kezdtek:  katonai zenekarokat vezényelnek a rizsföldekre, hogy a gabona gyorsabban nőjön és nagyobb szemeket hozzon.

A rejtélyes módon készült és a dél-koreai médiához került fotó szerint a katonai egyenruhás zenekar dobbal, akkordeonnal, több énekessel, mikrofonokkal és erősítővel felszerelkezve próbál hatást gyakorolni a rizsre. Az alapötlet a rizs inspirálása, hogy gyorsabban és nagyobbra nőjön. Cél még a földművesek zenés lelkesítése is, de a fotót elnézve ők ezt nem értékelik annyira. Vagy még nem jutottak túl a kezdeti döbbeneten

Mindenestre a zenés növénytermesztés nem új találmány arrafelé: Kínában már a kulturális forradalom idején zenekarok szórakoztatták a termőföldek lakóit. Most Észak-Koreán a sor. A nagy igyekezetben persze marad még energia arra is, hogy gőzerővel kinyomozzák, ki készítette és juttatta ki a fotókat az országból.

Végül is, ha belegondolunk, állítólag a virágok, szobanövények is szebben fejlődnek, ha beszélünk hozzájuk. Akkor a zene miért ne tetszhetne a rizsnek?!

Forrás: itt és itt.

A föld és a szabad levegő a legbiztosabb és legolcsóbb

A növénytermesztés fő mozgatórugója, hogy a biomassza-építéskor sikerüljön a fotoszintézis révén a légköri széndioxidot lekötni. Kiszámolták, hogy az egész légtengerben kétbillió tonna széndioxid gáz van, és ennek csak egy századrészét kötik le a növények. Tehát a növényi élet terjedésének a széndioxid hiánya nem lehet akadálya.

Vannak olyan várostervek, melyek szerint már nem csak emberek élnek a házakban

Egy kép: havas táj, zúzmarás fák, kék égbolt… és a fán egy madár, élénkvörös színű tollakkal! Ugye, milyen hihetetlen kép? Pedig ez a valóságban létezik! Most olyan madarakról lesz szó, melyek élénk tollazatukkal virítanak a fagyos télben.

1. éves vörösbegy

Télen a lombozat hiánya miatt minden állat jobban szem előtt van, mint más évszakban. Most olyan madarakról lesz szó, amelyek egész évben a költőhelyük közelében tartózkodnak, télen figyelhetők meg a legjobban, és minden porcikájukban tökéletesen alkalmazkodtak ahhoz, hogy a fák törzsén és ágain éljenek. Lábuk rendkívül erős kúszólábbá módosult. A legtöbb madárnál 3 ujj előre áll, és 1 ujj hátra. A harkályoknál ez 2-2-re módosult, ami nagy előnyökkel jár: a fakéreg megmarkolása sokkal hatékonyabb, ha egyenlő erőt tud felülről és alulról is kifejteni. A farktollak a madaraknál a repülés közbeni kormányzásra, fékezésre szolgálnak. A harkályoknál kapnak egy merőben más funkciót: meg kell tartaniuk a testet a függőleges fatörzsön. Ennek megfelelően a farktollak rendkívül kemények. A csőr erős vésőcsőrré alakult, és ez nem azért van, hogy a madár be ne verje a fába a fejét: képes vele kivájni a költőodúját, segítségével keresi a kéreg alatt mocorgó lárvákat. És ha már itt tartunk, pár szót érdemes szólni arról, mit is kopogtat a fa törzsén harkályunk.

Fekete harkály