Szolgáltató adatai Help Sales ÁSZF Panaszkezelés DSA

Régi népélet naptára

régi népélet naptára május májusfa szerelem

Május – Pünkösd hava

A május hónapot a föld termékenységének római istennőjéről, Maiáról nevezték el. A tavasz ünnepe részben a hónap első napjához, részben pünkösdhöz kapcsolódik.

- május 1. (Bánk): Sok helyen a legények az előző éjjelt az erdőben töltik, és reggel feldíszített májusfát állítanak kedvesük, esetleg lányrokonuk udvarába. A májusfa, a zöld ág a természet megújhodásának szimbóluma, és a legtöbb esetben szerelmi vallomás is: „Kelj fel rózsám, itt a májfa, jó éjszakát, vigyázz rája!”

 „A májusfa sudár, a törzsén gallyaitól megtisztított, hegyén lombos fa vagy szép növésű ág. A legények éjszaka vágták ki az erdőn, és hajnalra állították fel a helyi szokásnak megfelelően minden lányos ház elé együttesen, vagy mindenki a maga szeretője háza elé. Sok helyütt csak a bíró és a pap háza, esetleg a templom előtt állítottak fel egyetlen magas májusfát, a lányos házak udvarán kisebb fa díszelgett. A májusfákat szalagokkal, zsebkendőkkel, virágokkal, teli üveg borral, hímes tojással stb. díszítették föl, mielőtt a földbe beásták, vagy a kapufélfára, kútágasra felszögezték volna. A fa kivágása, hazaszállítása inkább titokban történt éjszaka, hajnali feldíszítése is inkább a legénybanda közös, bizalmas feladata volt. A reggelre díszelgő májusfa kiállítása, nagysága stb. számos helyen szokásos magyarázatra adott okot: ki-kinek udvarol, kinek állítottak szebb fát, kinek a májusfáját csúfította el reggelre a haragosa stb.” – írja a Magyar Néprajzi Lexikon.

Ha tetszett a bejegyzés, oszd meg ismerőseiddel és csatlakozz a Kapanyél Facebook-közösségéhez!

Régi népélet naptára

Május - Pünkösd hava

20. hét:

- május 12. (Pongrác): A fagyosszentek első napja. A már melegedő időjárás ilyenkor sokszor hirtelen lehűl, gyakran fagyot is hoz. Fagyosszentek előtt nem tanácsos palántát ültetni. A Pongrác-napi eső nem jó a gabonára, árt a szőlőnek, viszont a mező szép zöld lesz tőle. Amilyen az időjárás Pongráckor, olyan lesz Orbánkor (május 25.) is.

- május 13. (Szervác): A fagyosszentek második napja.

"Szervác, Pongrác, Bonifác, mind fagyosszentek,

Hogy a szőlő el ne fagyjon, füstöljenek kentek!"

- május 14. (Bonifác): A földeken általában megvárták a fagyosszenteket, és csak utána ültették az uborkát, babot, paradicsomot.

A magyar legendárium szerint Pongrác subájában fagyott meg a kánikulában, Szervác a Tisza közepén fulladt meg víz nélkül, Bonifácot pedig a szúnyogok csípték halálra. Ezért bosszút esküdtek, minden évben visszajárnak, és mindent megtesznek, hogy elpusztítsák a termést: széllel, faggyal, jégesővel.

- május 15. (Zsófia): Erre a napra esőt jósolnak. Egyes vidékeken a néphit szerint a fagyosszentek utáni Zsófia is hozhatott fagyot:

"Pongrác, Szervác, Bonifác,

Zsófia is lehet gyász."

Ha valamilyen szerencse folytán szép idő van ezekben a napokban, az bő szőlőtermést jelent: "Sok bort hoz a három ác, ha felhőt egyiken sem látsz."

- május 16. (János): Nepomuki, vagy népiesen "Neszepuszi" Szent János a vízenjárók patrónusa. A hajósok, halászok, vízimolnárok e napon ünnepelnek, a Dunán "jánoskaeresztést" tartanak. Baján a virágokkal feldíszített Szent János szobrot fáklyákkal kivilágított hajóra rakják, és égő koszorúk kíséretében úsztatják a folyón. A szokás eredete, hogy a prágai pap, Nepomuki Szent János a királyné gyóntatója is volt. Vencel cseh király különféle kínzásokkal próbálta kiszedni belőle a királyné meggyónt titkát, és amikor ez nem sikerült, 1383. május 16-án megkötözve és száját széthasítva a Moldvába dobatta. Prága népe azon az éjszakán csodát látott: fényesen tündöklő csillagok úszkáltak a Moldva vizén. A vízenjárók a csodát mutató szentet választották védőjükké. Az ő tiszteletére tartják Baján is a vízi körmenetet.

Szép hetet!

Ha tetszett a bejegyzés, oszd meg ismerőseiddel és csatlakozz a Kapanyél Facebook-közösségéhez!

Régi népélet naptára

Május - Pünkösd hava

19. hét

- május 5. (Györgyi, Adrián): Ezen a napon nem szabad mezítláb vetni, mert bolhás lesz a növény.

- május 6. (Babevő János): Ilyenkor kell vetni a hüvelyeseket (bab, borsó, lencse), mert nagy valószínűséggel már nem fognak elfagyni. "Aki János evangélista napjáig el nem vet, nem érdemes a jó szóra."

A Jászok napja is: 1745. május 6-án Mária Terézia a jászkunokat szabad parasztokká nyilvánította. Ennek emlékére 1991 óta Jászjákóhalmán minden évben megtartják a Jászok napját.

Ha tetszett a bejegyzés, oszd meg ismerőseiddel és csatlakozz a Kapanyél Facebook-közösségéhez!

Régi népélet naptára

Április - Szent György hava

18. hét:

- április 28. (Valéria, Vitális): Férfiaknak dologtiltó nap: semmit nem szabad vetni. Amilyen a mai időjárás, 40 napig hasonló várható, valamint nép megfigyelés szerint „ha Vitális didereg, tizenötször lesz még hideg.”

- április 30. (Katalin, Kitti): Termés- és időjósló nap: ha szép idő van, jó lesz a termés, ha nem, akkor ne is reménykedjünk! Dologtiltó nap is: tilos konyhai veteményeket vetni.

A héten május havába lépünk; nevét Maiáról, a föld termékenységének római istennőjéről kapta. A tavasz ünnepe részben a hónap első napjához, részben pünkösdhöz kapcsolódik.

Május – Pünkösd hava

- május 1. (Bánk): Sok helyen a legények az előző éjjelt az erdőben töltik, és reggel feldíszített májusfát állítanak kedvesük, esetleg lányrokonuk udvarába. A májusfa, a zöld ág a természet megújhodásának szimbóluma, és a legtöbb esetben szerelmi vallomás is: „Kelj fel rózsám, itt a májfa, jó éjszakát, vigyázz rája!”

- május 2. (Zsigmond): E napon kell vetni az uborkát, mert akkor jó termést hoz, de vetés közben nem szabad beszélgetni, mert hézagosan kel ki a mag. Nem jó, ha a gyerekek almával labdáznak, mert akkora jegek fognak esni, mint az alma.

- május 3. (Tímea, Irma): Anyák napja minden országban máskor van, de a legtöbb helyen májusban ünneplik. Nálunk május első vasárnapján. Az anyák ünneplése az ókori Görögországban kezdődött, ahol Rheának, az istenek anyjának (és vele együtt minden édesanyának) tartottak tavaszi ünnepségeket. Magyarországon 1925-ben volt az első hivatalos anyák napja.

Ha tetszett a bejegyzés, oszd meg ismerőseiddel és csatlakozz a Kapanyél Facebook-közösségéhez!

 

Május - Pünkösd hava

22. hét:

- május 28. (Csanád): Ha nedves az idő, a széna nagyra nő. Viszont kendert már nem szabad vetni ettől a naptól.

- május 31. (Petronella): Ha Petronella derűs napra ébred, jó lesz a kendertermés. A kender nem csak a vászon alapanyaga volt, hanem gyógyításra is használták: kendermaggal kezelték a gilisztás gyereket és a lovat is.

Hirdetés

Közösség

Szeretjük

Kapanyel.png
szineslogo.png

Szakértőink

Kérdésekkel, problémákkal fordulhattok közvetlenül szakértőinkhez:
Bálint Károly Czauner Péter
kertépítő kertészmérnök
Vagy észrevételeiteket, kérdéseiteket megoszthatjátok velünk is:

Hirdetés

Utolsó kommentek

Könyvajánló

Feedek