Kapanyél

A korán jött tavasz egyik nagy előnye, hogy a közterek, parkok is a szokásosnál korábban kivirulnak, így nem kell májusig várni, hogy folytathassuk Park Life sorozatunkat. Ma egy régi kedvenchez térünk vissza, mert megérdemli.

Az angoloknak, gondolom, nyilvánvaló tény, engem viszont meglepett, hogy Károly herceg nemcsak a nők, hanem a kertek nagy szerelmese is. A "zöldujjú" trónörökös a Highgrove-i birtokon (Gloucestershire) már több mint 30 éve bizonyítja, hogy jó érzéke van a kertészethez, vagy legalábbis megtalálja hozzá a megfelelő embereket.

Mindig nagy öröm, ha parkot létesítenek valahol, főleg, ha városról, jelen esetben Budapestről van szó. Bár a Ruttkai Éva park olyan környéken nyílt, ahol amúgy is sok a zöld (csak néhány lépés ide a Szent István park), ilyesmiből soha nem elég.

Az ünnepélyes megnyitó már majd' egy éve volt a Victor Hugo u. és a Pozsonyi út találkozásánál, a házak között megbúvó területen. Akkor "csak" a rendezettség látszott, mostanra viszont szépen fejlődésnek indultak a növények.

Néhány évvel ezelőtt pont áprilisban jártam Hollandiában, így nem hagyhattam ki Keukenhofot sem a programból. Már az út is lenyűgözött bennünket, mert tulipánföldek mellett autóztunk el; egészen mesebeli látvány volt a sok színes virágsáv.

Az Amszterdamtól csupán félórányira fekvő Keukenhof területét a 15. században vadászatra használták, ezenkívül itt termelték meg a II. Vilmos bajor herceg lánya, Jacqueline vagy Jakoba grófnő uradalmi konyhájába szükséges fűszer- és gyógynövényeket. Innen az elnevezés: Keukenhof="konyhakert".

Pécsi lány lévén rengeteg időt töltöttem ezen a varázslatos szépségű helyen. Nem egyszer mártóztam meg mesterségesen kialakított tavaiban, melyekről meg nem mondanád, hogy nem voltak ott az idők kezdete óta.