Kapanyél

A hidrovetés technológiája az 1970-es évektől terjedt el az USA-ban, amikor az autópályák építésekor a környező rézsűket ezzel a módszerrel kezdték füvesíteni. Az akkor új, környezetbarát technológia annyira bevált, hogy egyre sikeresebb lett, sőt, mára szinte teljesen kiszorította a kézzel vetett füvesítést.

A nagyobb közterületi beruházásoknál és magánkerti füvesítésnél egyaránt hatékony hidrovetés 2002-től már Magyarországon is elérhető. A technológia honosítását és elnevezését az azonos nevű cégnek köszönhetjük.

Úgy tűnik, a tavasz idén el is marad, a télből egyenesen a nyárba csöppenünk. A növények is szemmel láthatóan próbálják hirtelen behozni a lemaradást, így aztán egyszerre virágzik, burjánzik a kora tavaszi és a májusi virág, beindult a fű, vele a gyomok is, pedig még a télen elszaporodott moha is rajta van. Ideje hát a gyepet kicsit átszellőztetni.

A gyeplazítás biztosítja a fű szellőzését és megakadályozza a filcesedést, ami ideális környezet lenne a káros gombák és a moha számára. Ha a gyökereket nem éri elég oxigén és víz, a gyep elveszíti egészséges külsejét és szép zöld színét. Ennek oka az, hogy egy idő után a fűnyírást követően a gyökerek tövénél ottmaradt kaszálék összetapad és elzárja a víz, a fény és az oxigén útját a gyökerekhez. Így a gyep nem jut a számára szükséges tápanyagokhoz. Éppen ezért fontos, hogy ezt rendszeres gyeplazítással megakadályozzuk. Ehhez ma már remek gépeket használhatunk, vagy akár bérelhetünk is.

Az előző részben már ízelítőt kaphattunk a vegetáriánus életmód előnyeiről és hátrányairól, ma tovább folytatjuk az egyszerűnek egyáltalán nem nevezhető téma boncolgatását.

Sokan egyenesen szentségtörésnek, bűnnek tartják, ha valaki vegetáriánus körülmények között neveli a gyermekét. Sok a vita a szakértők között ezen téma körül, bár több kutatás is bizonyította már: az állati termékektől mentes, de megfelelően megtervezett étrend az élet minden szakaszában, beleértve a szoptatást és a gyermekkort is, kielégítő tápanyagbevitelt biztosít az ember számára. Nem gátolja a növekedést, sőt, egyértelmű egészségügyi előnyökkel jár. Ezt az Amerikai Dietetikai Szövetség és a Children's National Medical Center (USA) is elismeri, támogatja.

A régi bölcsesség szerint a leanderek azt szeretik, ha fejüket tűzi a nap, a lábuk pedig vízben áll. Alapelvként érdemes ezt megjegyezni, azonban még néhány dologra figyelnünk kell, hogy igazi mediterrán virágözönnek örülhessünk teraszunkon.

A hosszú, szokatlan tél után növényeink már nagyon várták a tavaszt. A legtöbb teleltetőben február végén megemelkedett a hőmérséklet, sokan örültünk a meleg napoknak, de növényeinknek nem tett jót, hogy korán ébredtek téli álmukból. A márciusi hideg, sötétebb napok hatására a hajtások megnyurgultak, a levelek sárgultak. Az elnyúlt, sápadt hajtásokat a tavaszi nap megperzselheti, a szél könnyebben letöri. Felmerül a kérdés, mikor vigyük ki a leandert, visszavágjuk-e növényünket, és ha igen, milyen mértékben. Erre sajnos általános érvényű tanács nincs, mindig az időjárástól, a növény állapotától és a tartási körülményektől függ a döntés. Minden dézsás mediterrán növény esetében általános szabály, minél később be, és minél előbb ki! Ha megfelelő hűvös helyet tudtunk télre biztosítani, és nem indultak meg a hajtások, hamarabb mehet leanderünk a szabadba. A meleg teleltetőben kitört hajtások erősen fagyérzékenyek, ezért a már megindult növényeket csak teljesen fagymentes időszakban telepíthetjük ki.

Másképp kezdődött az idei tavasz, mint ahogy azt legtöbbünk várta. Most, hogy már minden bizonnyal mögöttünk vannak a télies napok, hirtelen megsokasodtak az eddig kényszerűen halogatott kerti munkák. A kertészkedési szezon kezdetén szokásos palántázás, trágyázás, metszés mellett ne feledkezzünk meg arról sem, hogy a kerti növényeknek is időbe telik, amíg elfelejtik a márciusi hideg, csapadékos időszakot.