Kapanyél

Nemrég a zöldségesnél vettem néhány citromot, és bár feltűnt, hogy egyik-másik kicsit narancsosabb színű a többinél, a kora reggeli óra nem ösztönzött a dolog mélyebb elemzésére. Aztán a zöldséges megkérdezte, tudom-e, hogy a citrom közé citrancsot is kevertem? Nem tudtam, de gyanút fogtam, mert eddigi ismereteim szerint a citrancs a grépfrút magyaros neve, ha valakinek a kiejtés szerinti helyesírás nem tetszene.

Elkezdtem hát nyomozni, és hamar kiderült, hogy teljesen véletlenül egy rendkívüli citrusfélét sikerült beszereznem: a Meyer-citromot. Formára inkább citrom, színre közelebb áll a narancshoz, az íze pedig (nekem) a mandarinét idézi. Nem is igazán lehet tudni, hogy citrom-narancs vagy inkább citrom-mandarin természetes hibridje-e.

A tél beálltával az etetőkön nyüzsgő madarak leggyakoribb fajai a cinegék. Ők azok, akik legelsőként találják meg a kitett napraforgót, de bármilyen furfangos technikát kívánó etető szerkezetből meg fogják szerezni az ennivalót. Kutatnak az avarban, mint a rigók, csüngnek a fák ágain, megkapaszkodnak a fatörzsön, mint a csuszka. Tavasztól nagy rovarpusztítók, télen viszont átállnak egy teljesen más kosztra: rájárnak a napraforgóra, faggyúra, konyhai hulladékra…

Sokan pohárban vagy cserepes föld tetején hajttattak karácsonyra jácintot, krókuszt, esetleg tulipánt. Ha jó volt az időzítés, akkor ezek mostanában már igencsak kókadoznak. Ha viszont a hagyma kemény tapintású marad, nem szabad a szemétre dobni, érdemes megmenteni. A kevésbé gyakorlottaknak tudni kell, hogy az így virágzásra fogott hagymákat csak egyszer lehet hajtatni, de a kertbe kiültetve még évekig virágozhatnak. (A vízbe ültetett hagymák legkorábban két év múlva hajtanak virágot.)

Télen bármibe érdemes hagymást ültetni

Legalábbis a német-cseh határon. A Cseh-erdőben elterülő Šumava Nemzeti Park a német oldalon a Bajor-erdei Nemzeti Parkban folytatódik. Régen a kettőt szögesdrót választotta el, jelölve az államhatárokat. Hiába telt el azonban 25 év a határok megszűnése óta, a szarvasok – úgy tűnik – nem felejtenek.

A cseh oldalon kutatók 6 évig figyelték a jeladós nyakörvvel ellátott szarvasokat. A megfigyelések alapján feltételezik, hogy a szarvastehenek generációkon át adják tovább, hol van territóriumuk határa. Legalábbis a „cseh” szarvasok mindig pontosan ott fordulnak vissza, ahol régen a szögesdrót húzódott.

A német oldalon kicsit bonyolultabb a helyzet. Évente 20 állatra raknak jeladót, eddig száznál is több állattól gyűjtöttek adatokat. Megfigyeléseik szerint csak a tehenek maradnak a német oldalon. A magyarázat egyrészt földrajzi eredetű; a cseh-német határon húzódó hegyhát tarthatja vissza őket. Másrészt a cseh oldalon pár éve újra lehet vadászni, ezért a tehenek valószínűleg biztonsági okokból is a német oldalon maradnak borjaikkal.

Bezzeg a „német” szarvasbikák! Főleg a fiatalabbaknak nem számít se hegy, se veszély; több kilométert is képesek megtenni az egykori határt átlépve, hogy szép cseh nőstényeket találjanak. Ők tudják, miért.

Forrás

Fura szerzemények a levéltetvek. Érdekes és csodálatra méltó lények, kár, hogy sokféle haszonnövényen lakmároznak, s ennél is nagyobb baj, hogy e parányok veszedelmes, a növények szerveire, életére törő vírusokat is terjesztenek. Ha terjedésüket megakadályozni nem is lehet, valahogyan kedvüket kellene venni, hogy ne kedvenceiken telepedjenek meg. Ehhez viszont személyesen ismerni kellene őket. Mielőtt a kertben vad lemosó permetezésbe kezdenénk, érdemes a barikád túloldalán nyalakodó és szívogató tetűseregről többet megtudni. Aki mélyebben szeretne a témában elmélyedni, annak ajánlhatom Basky Zsuzsanna e témában írt nagyszerű tudományos munkáját.

A légies őszibarack-levéltetű nem válogatós; gazdanövénye lehet az uborka, tök, görögdinnye, spárga, bab, répafélék, brokkoli, káposzta, zeller, kukorica, padlizsán, saláta, mustár, zöldborsó, paprika, burgonya, paradicsom