Kapanyél

Május - Pünkösd hava

22. hét:

- május 28. (Csanád): Ha nedves az idő, a széna nagyra nő. Viszont kendert már nem szabad vetni ettől a naptól.

- május 31. (Petronella): Ha Petronella derűs napra ébred, jó lesz a kendertermés. A kender nem csak a vászon alapanyaga volt, hanem gyógyításra is használták: kendermaggal kezelték a gilisztás gyereket és a lovat is.

Április - Szent György hava

18. hét:

- április 28. (Valéria): Férfiaknak dologtiltó nap: semmit nem szabad vetni. Amilyen a mai időjárás, 40 napig hasonló várható.

- április 30. (Katalin, Kitti): Termés- és időjósló nap: ha szép idő van, jó lesz a termés, ha nem, akkor ne is reménykedjünk! Dologtiltó nap is: tilos konyhai veteményeket vetni.

A héten május havába lépünk; nevét Maiáról, a föld termékenységének római istennőjéről kapta. A tavasz ünnepe részben a hónap első napjához, részben pünkösdhöz kapcsolódik.

Május – Pünkösd hava

- május 1. (Bánk): Sok helyen a legények az előző éjjelt az erdőben töltik, és reggel feldíszített májusfát állítanak kedvesük, esetleg lányrokonuk udvarába. A májusfa, a zöld ág a természet megújhodásának szimbóluma, és a legtöbb esetben szerelmi vallomás is: „Kelj fel rózsám, itt a májfa, jó éjszakát, vigyázz rája!”

- május 2. (Zsigmond): E napon kell vetni az uborkát, mert akkor jó termést hoz, de vetés közben nem szabad beszélgetni, mert hézagosan kel ki a mag. Nem jó, ha a gyerekek almával labdáznak, mert akkora jegek fognak esni, mint az alma.

- május 4. (Mónika, Flórián): Anyák napja minden országban máskor van, de a legtöbb helyen májusban ünneplik. Nálunk május első vasárnapján. Az anyák ünneplése az ókori Görögországban kezdődött, ahol Rheának, az istenek anyjának (és vele együtt minden édesanyának) tartottak tavaszi ünnepségeket. Magyarországon 1925-ben volt az első hivatalos anyák napja.

Április - Szent György hava

17. hét

- április 21. (Konrád) Húsvéthétfő: A locsolás, a hímes tojás ajándékozásának ideje. Mindkettő ősi termékenységvarázslásra vezethető vissza. A tojás ezen kívül Jézus újjászületését, piros színe a vérét jelképezi.

A locsolók a lányokat a patakhoz, folyóhoz, kúthoz vitték, és ott vagy megmártották őket, vagy vödörszám öntötték rájuk a vizet. De csak délig, utána már nem volt illendő.

Jutalmuk hímes tojás volt: a kisfiúknak hagymahéjban festett, a férfiaknak sokszor szöveges.

- április 22. (Csilla): Húsvétkedd, a visszalocsolás napja volt. A lányok két oldalról végigállták az utat, ezért a legények nem mertek arra menni dolgozni, inkább a kerten át szöktek ki a mezőre. Aki mégis az utcára keveredett, pórul járt.

- április 24. (György): Sárkányölő Szent György napján hajtották ki először az állatokat, mert a fű már elég nagy a legeltetéshez.
Gonoszjáró nap is, ezért a kerítésre, ajtóra tüskés ágakat tesznek, hogy a boszorkányokat távol tartsák.

Féregűző nap: kitakarítják a lakást, az istállót. A falubeliek körbejárják a földjeiket, megfürdetik az állatokat.
Ilyenkor kell vetni a salátát, krumplit, kerti virágokat.
Ha Szent György nap előtt megszólal a béka, nem lesz eső a nyáron; a mennydörgés a bő termés előjelzője.

- április 25. (Márk): A kukoricavetés és a búzaszentelés napja. A megszentelt búzaszálakat gonoszűzésre használják.
Ha ezen a napon pacsirta, fürj vagy béka szól a búzából, az jó termést ígér.
Ha a fülemüle hallgat, változékony lesz a tavasz, ha énekel, szép idő lesz.

Vető paraszt, Hódmezővásárhely, 1907

Március - Böjtmás hava

13. hét:

- március 24. (Gábor): A tavasz negyedik napján a kertekben megélénkül az élet: a káposztaültetést e napon végezték.

- március 25. (Gyümölcsoltó Boldogasszony): E napon kell a fákat oltani. A palántaültetés, fatisztogatás napja is egyben. Fecskehajtónak is mondják, mert a jó idő ekkorra hazahajtja a vándormadarakat.

Az e naphoz kapcsolódó időjárási megfigyelések: ha derült az idő, bő termés várható. "Gyümölcsoltó hidege, téli hónapnak megölője."

Március - Böjtmás hava

11. hét:

- március 10. (Ildikó): Ha ezen a napon fagy, negyven napig így marad.

- március 12. (Gergely): Ha Gergely megrázza a szakállát, még áprilisban is hó lesz.