Kapanyél

Ha péntek, akkor FitoFriday! Ezúttal a méltán híres Doktor House című sorozat és a növények kapcsolatát vesszük górcső alá. Sokan nem is veszik észre, de kedvenc bűnügyi filmjeink és orvosi sorozataink tele vannak botanikai utalásokkal. Egy-egy mérgezés, gyógymód vagy gyilkosság kapcsán rengetegszer fordulnak a forgatókönyvírók a farmakobotanikához vagy az igazságügyi botanikához. A Doktor House sem kivétel ez alól, sőt! Listánk korántsem lesz teljes, de a legfontosabb eseteket átnézzük néhány videó segítségével.

Ez a 3. évad 13. részéből kivágott rész nagyon érdekes kérdést vet fel: a természetes vagy a mesterséges gyógyszerek hatásosabbak, egészségesebbek?! A fent látott eset kicsit rávilágít a dolgok hátterére.

Egyiptomban már időszámításunk előtt használták fájdalom- és lázcsillapításra a fűzfa kérgének főzetét, mely még az 1800-as években is nagy népszerűségnek örvendett. De volt vele egy kis gond: hosszabb ideig tartó fogyasztás esetén komoly gyomorbántalmak jelentkeztek. Aztán 1899-ben került piacra a kéregből kivont anyaggal majdnem megegyező hatóanyagú Aspirin. A fában megtalálható szalicilsavból kikísérletezték az acetil-szalicilsavat, melynek már nem voltak ilyen mellékhatásai. Ez az eset nem teljesen egyedülálló. A kutatók számos gyógyszer fejlesztésénél nem a nulláról indulnak, hanem egy már ismert, természetben is megtalálható molekulát módosítanak, új gyógyszert előállítva ezzel.

A fenti videóból első látásra nem is tűnik ki, hogy itt bármilyen növényről lenne szó. De ha hozzátesszük, hogy a szkopolamin a burgonyafélék által előállított alkaloid, akkor mindjárt más a helyzet. Ez a vegyület nagyobb mennyiségben termelődik többek között a nadragulyában, a csattanó maszlagban és a beléndekben. (Ez utóbbiból készült régen a repülőkenőcs, melynek segítségével tudtak a boszorkányok repülni.) Idegrendszerünkön keresztül hat a belekre, a gyomorra, ezzel csillapítva a tengeri- és légibetegség okozta görcsöket. Azonban vigyázni kell vele, mert bizonyos dózis felett hallucinációkat, sőt halált okozhat!

Nagyot ugrunk, egészen a 6. évad 17. részéig. Ez az epizód aztán hemzseg a növényektől!

Bürök, orbáncfű, poloskavész, mérges szömörce, mind előszeretettel használt gyógynövény, vagy éppen híres méreg. Kezdjük is a bürökkel! Már az ókorban tudták, hogy hatóanyaga halálos méreg, és mint kivégzési módszert használták (gondoljunk csak Szókratészre, akit bürökpohár általi halálra ítéltek). Azonban itthon sem ismeretlen ez a növény. Összedörzsölve a koniin nevű anyag miatt egérhúgyszagú lesz, amit a méhészek használtak ki. Ezzel dörzsölték be a tüskés vagy nehezen megközelíthető fákat, hogy megakadályozzák a méhek odatelepedését. Mexikóban is igen elterjedt volt ennek a növénynek a használata. Őslakosok a horgászat megkönnyítése céljából összezúzták a növény szárát, a patakba lógatták, és az így elkábított halakat egyszerűen kifogták.

A mérges szömörce szerencsére nálunk nem honos, Észak-Amerikában viszont annál inkább. Az USA-ban évente 350.000-re tehető a mérgesszömörce-mérgezések száma. A benne található urushiol nevű anyag a bőrre kerülve allergiás reakciót vált ki (kiütések, bőrpír, duzzanat). Annyira ellenálló a  mérge, hogy orvosok azt tanácsolják, minden ruhadarabot, tárgyat, ami érintkezett a növénnyel, ki kell mosni, meg kell tisztítani, mert évekig képes lehet tovább mérgezni.

Folytatjuk...

Akit pedig érdekel, mi köti össze Charles Darwin, Bob Marley és Adolf Hitler személyét, jöjjön el szombaton 15 órakor a Füvészkertbe a következő FitoFriday-előadásra! És előtte ne egyen sokat!

Kiss Tamás

FitoFriday

Mától a Kapanyélen új sorozat indul, a "Füvészkerti séták". Két egyetemista, Tarján Gergely Zsolt és Kiss Tamás tavaly önszorgalomból és nagy lelkesedéssel indították el a "FitoFriday"-t, mely - nevével ellentétben - kéthetente szombatonként tartott tematikus előadássorozat. Minden a növényekről szól, mégis kicsit másképpen, mint azt sokan várnák: itt inkább kerül előtérbe a közösségi kertek világa, vagy éppen Doktor House és a növények kapcsolata, és kerül háttérbe a szigorúan vett botanika. A fiúk ma a füvészkerti kaktuszokról és pozsgásokról írnak.

A "mindenre jó" Aloe vera

Szeretem a telet. Persze ez elsősorban a frissen hullott hóra és a száraz, napsütéses hidegre vonatkozik.

Nem állítom, hogy a mostani szürke, lucskos idő túl sok boldogsághormont szabadít fel bennem, de kibírom. Több ismerősöm viszont már kifejezetten téli depresszióra panaszkodik és kedélyjavítók után kiált.

Pécsi lány lévén rengeteg időt töltöttem ezen a varázslatos szépségű helyen. Nem egyszer mártóztam meg mesterségesen kialakított tavaiban, melyekről meg nem mondanád, hogy nem voltak ott az idők kezdete óta.

Aki már most utálja a telet, vagy eleve nyárpárti, annak a tegnapi országos hókáosz után némi felüdülést jelenthet M. Szilvi beszámolója Sydneyből, Sydneyről.

Sydney az Ausztrália dél-keleti partjain fekvő legnagyobb város és a legelső is, Új-Dél-Wales állam fővárosa. 1788-ban 11 vitorlás érkezett Port Jackson partjaihoz Arthur Philip kapitány vezényletével. A rakomány nem volt mindennapi, hiszen fegyenceket szállítottak; ők voltak Ausztrália első 700 betelepített lakosa.

Azt mondják, Sydney már a világ vége, de én sosem éreztem tehernek ezt a 16000 km-t, és több mint egy napos repülést. Többször megtettem oda-vissza és nyugodt szívvel mondhatom, hogy abszolút megéri a több átszállás és végeláthatatlan repkedés. Sydney hatalmas és gyönyörű. A nyüzsgő nagyváros keveredik lazasággal és nyugalommal. Nem rohannak, nem idegeskednek, mindenféle szívroham nélkül átkelhetünk a zebrán, mosolyognak különösebb indok nélkül, szóba elegyednek velünk bárhol, bármikor. Egyszerűen olyan élményt nyújt, amiből mi is tanulhatnánk egy picit. Sydneyben minden és mindenki nagyon jól megfér egy helyen. Sok-sok náció, belvárosi felhőkarcolók, hatalmas parkok, strandok alkotják a nem mindennapi város szépségét.

Operaház, Harbour Bridge, Sydney látképe a Botanikus kertből

Sydney egyik szabadon és ingyen látogatható botanikus kertje a Királyi Botanikus Kert (Royal Botanic Garden), mely az év minden napján nyitva áll.