Kapanyél

A cseresznyefa (sakura) virágzása Japán-szerte a tavasz ünnepe. Nagy ország lévén március végétől májusig is eltart a japánkertek egyik legfontosabb jelképe előtti tisztelgés. Sokféle fajtája létezik, fehér, rózsaszín, 5 szirmú vagy telt virágú. Az egyik legkülönlegesebb a Cerasus 'Yoko', amelynek levelei még nincsenek, amikor virágzik, így fa koronája egy összefüggő rózsaszín felhő. A japán cseresznyék közös tulajdonsága, hogy rengeteg virágot hoznak, de termésük jellegtelen, nem ehető. A legelterjedtebb fajtákról hasznos összefoglaló olvasható itt.

Bár nyílik a hóvirág és a téltemető, azért messze még az igazi színpompás kertek ideje. A mostani se nem tél, se nem tavasz szürkesége arra ösztönzi az ember lányát, hogy túlélésre gyúrva szép kertek képeit nézegesse addig is, amíg saját virágaiban gyönyörködhet.

Így bukkantam egy igazi gyöngyszemre, amúgy is egyik kedvenc festőm, Claude Monet kertjére. Egyelőre csak a neten, de ezek után minden vágyam egyszer élőben is látni.

A legtöbb kert mostanra már tele van mindenféle növénnyel, az egykor kicsik mára terebélyesek lettek, vagy legalábbis nehéz valamilyen impozáns darabnak helyet találni. A kertkép frissítésére még a nyár közepén is pompás megoldás lehet valamilyen díszfű. Szoliternek jók egyesével vagy többedmagukkal, de a nagyra növők sora térhatárolónak is ragyogó, és ha kis tó mellé kerülnek, szemre megnagyítják a vízfelületet.

Az e heti Füvészkerti séták témája ezúttal a 8. kerület szívében található japánkert lesz. Érdemes kicsit közelebbről körbejárni a távol-keleti kultúra ezen részét, már csak azért is, mert hazánkban még mindig zajlik a hanami, szabad fordításban a "cseresznyefa-virágzás nézése". Mi is ez pontosan, miért fontos a japánoknak, és egyáltalán, mitől japánkert egy japánkert?!

A japánkertek eredetéről számos feljegyzés van, de pontosan nem lehet megmondani, ki és mikor építette az elsőt. Kezdetben a császárok építettek ilyen kerteket, melyek számos ponton különböztek a maiaktól. Úgy nevezetett paradicsomi kertek voltak; tehát nem nélkülözték a pompát, hatalmas méretűek voltak, rengeteg pénzbe kerültek, és alapvetően különböztek az európai kertektől. Itt el is érkeztünk a japán kertészetre is nagy hatást gyakorló egyik legfontosabb dologhoz, a sintóhoz. A sintoizmusról dióhéjban annyit kell tudni, hogy egy többistenhit, ahol minden természeti jelenségnek van egy-egy istensége, egy kamija. Minden kami lakik valahol, egy fában, kőben, Napban; ezek a sintó szentélyek. Emellett a sintó vallás szerint a legszentebb, legtökéletesebb kategória a természet, ami a kertről alkotott képüket alapvetően meghatározza. Ezért ha bármilyen, akár császári, akár egy kisebb kertre ránézünk, az a benyomásunk támad, mintha a természet egy kis része lenne előttünk, mintha egy nagyobb tájat "összenyomtak" volna.

Még alig lett vége a karácsonyi-szilveszteri dőzsölésnek, máris elkezdődött a farsangi időszak. Nincs megállás, a húsvéti böjtig még rengeteg idő és lehetőség van bombázni a gyomrot és a májat. A másnaposság kellemetlen érzését sűrűn átélő és a májukat féltő kertbarátoknak jó hír, hogy egyre több növényről derül ki, segítségükkel kiküszöbölhetők vagy enyhíthetők a túlzott alkoholfogyasztás következményei. Korábban már volt szó a blogon a májvédő máriatövisről, és a macskajajt enyhítő japán mazsolafáról. Most pedig itt van még egy felfedezés.