Kapanyél

Ezzel a felirattal találkozunk, ha a Füvészkert Pálmaházába lépve balra fordulunk. A táblához közelebb menve se derül ki sok minden erről a nem túl jellegzetes fáról. Mi most egy kicsit azért körbejárjuk az előbb említett óriás csalánfát (Dendrocnide excelsa) és rokonságát.

A csalánfák Ausztrália keleti partján és a Polinéz szigetvilág erdőszélein őshonosak. 6 fajukból mindössze kettő nő meg tényleg fa méretűre, a maradék 4 mindössze alacsonyabb bokrok formájában nyújt táplálékot számos rovarnak. A fák viszonylag nagy lombkoronájú, maximum 40 méter magasra megnövő fásszárúak. Mint általában az erdőszéli fákra jellemző, ez a 2 fafaj is gyors növésű, és nagy fényigényű. Fájuk puha, rostban szegény, amit mi sem bizonyít jobban, mint az, hogy miután elpusztulnak, kb. 2 év alatt teljesen elrothadnak. Virágzatuk apró virágokból áll, és az ágak villás elágazásában foglal helyet (bár sajnos virágzást a Füvészkertben a FitoFriday tagjai még nem látták soha).

A márciusi téli beköszönés után másodszor is újraindul az időjárás, ezúttal a nyári. Mostanában nagy a sietség a növényi szállítószövetekben, de sajnos az edénynyalábok áteresztőképessége adott, ahogy a nedvek haladási sebessége. A növények többsége az elmúlt hidegben kissé lelassult, de most nagyobb vehemenciával próbálja utolérni magát. E nagy sietségben a hobbikertész egyet tehet, igyekszik a szükséges tápanyagot elővarázsolni. (Igaz az is, hogy ezt már hetekkel ezelőtt meg kellett tenni, hogy most ott és olyan állapotban legyen, amilyenre a növénynek szüksége van.)

Jó tápanyag-gazdálkodás - szép gyep

A március és az április a madárvonulás fő időszaka; a költőhelyükre igyekvő madártömegek megérkeznek hozzánk, vagy átutazóban csak megállnak egy kis pihenőre, majd indulnak is tovább. Sietnek, mert az egyik legfontosabb feladat várja őket: utódokat kell felnevelni!

Mezei pacsirta fiókái

Bár a cél ugyanaz, mégis számtalan, különböző stratégiával találkozhatunk. Az egyik legsikeresebb költőfajunk a mezei pacsirta. Zseniálisan alkalmazkodott a monokultúrás mezőgazdasági technológiához; annak ellenére, hogy némely mediterrán gasztronómia egyik legkedveltebb csemegéje (tízezerszám csempészik át a határokon), állománya töretlenül gyarapszik.

Vagy ha úgy tetszik, spárgát, mely sokáig nem tartozott a kedvenceim közé. Úgy jártam vele, mint a csicsókával: tudtam, hogy szeretni kéne, mert milyen dolog már, hogy valaki nem eszi meg ezt a nagy fene finomságot, ezért pár évente tettem egy próbát. Sikertelenül. Idén azonban fordult a kocka: olyan finom spárgakrémlevest rittyentettem, hogy napokig nem bírtam abbahagyni.

A liliomfélék családjába tartozó közönséges spárga (Asparagus officinalis) Európában és Ázsiában is őshonos. Az óegyiptomiak és az ógörögök még leginkább gyógyhatása miatt fogyasztották (asparagos=fiatal hajtás, nyél), és csak a rómaiaknál lett kedvelt előétel.

Újabb növénybarát hellyel lett gazdagabb az ország. Biztos így gondolhatja, aki a keszthelyi Festetics kastély idén tavasszal is csodás parkjában rálel a viszonylag új Pálmaházra.

Pálmaháznak kicsi, de sok csoda elfér belül

Ha rákészül a látogató, megtudhatja, hogy jó 130 éve II. Festetics Tasziló üvegház építésébe fogott. Talán ma meglepő, hogy a vasszerkezet tervezését és készítését a párizsi Eiffel-iroda építészeire bízták. Akkoriban ugyanis nem volt szokatlan, hogy az Európát járó magyar arisztokrácia képes volt a kontinens legjobbjait megbízni egy-egy igényes szakmunka elvégzésével, gondoljunk csak a főváros pályaudvaraira, a hidakra.