Az Országos Tűzvédelmi Szabályzatról március elején életbe lépett BM-rendeletről szóló korábbi posztunkhoz nagyon sok hozzászólás érkezett. Az olvasókat erősen megosztotta a kerti hulladék égetésével kapcsolatos passzus: van, aki üdvözölte, hogy szigorúan büntetik az engedély nélküli füstölést, más azt kifogásolta, hogy ha akarná, sincs más választása a zöldhulladék eltüntetésére, mint a tűzrakás.

 

A leggyakoribb kérdéseket továbbítottuk a az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóságnak; levelünkre választ ugyan nem kaptunk, de nem sokkal később az alábbi közleményt jelentették meg a honlapjukon: 

A szabadtéri tűz gyújtásának szabályai

2015. március 09. 15:40

A szabadtéri tüzek szempontjából a tavasz a legveszélyesebb időszak, hiszen a jó időben egyre többen választanak szabadtéri programokat vagy kezdik meg a kerti munkálatokat. A veszélyt egyrészről a száraz aljnövényzet és avar jelenti, amelyben könnyen és gyorsan terjed a tűz. Kockázatot jelenthet a gondatlanság is, a szabadban keletkezett tüzek 99 százalékát emberek okozzák.

A károk akkor előzhetőek meg a legkönnyebben, ha tisztában vagyunk a biztonságos szabadtéri tűzgyújtás és a tűzmegelőzés alapvető szabályaival:

Általában tilos szabadtéren égetni, kivéve ott, ahol azt jogszabállyal, külön meghatározott esetekben és feltételekkel megengedik;

Belterületen csak abban az esetben lehet növényi hulladékot égetni, ha azt önkormányzati rendelet megengedi;

Előzetesen engedélyeztetni kell a tűzvédelmi hatósággal a külterületen lévő, lábon álló növényzet, tarló, illetve a növénytermesztéssel összefüggésben keletkezett hulladék szabadtéri égetését;

Továbbra is megengedett a kerti grillezés és a tűzön történő sütés-főzés a tűz állandó felügyelete mellett;

Tűzgyújtási tilalom esetén az érintett területen akkor sem megengedett a tűzgyújtás, ha azt egyébként más jogszabály megengedi;

A szabadtéri tűzgyújtás feltételeit az Országos Tűzvédelmi Szabályzat tartalmazza;

Jogszabálytól eltérő vagy hatósági engedély hiányában végzett tűzgyújtási tevékenység tűzvédelmi bírságot von maga után!

A szabadban meggyújtott tüzet soha ne hagyjuk felügyelet nélkül és minden esetben gondoskodjunk megfelelő mennyiségű oltóanyagról. Mindig legyen nálunk a tűz oltására alkalmas kézi szerszám, és csak akkora tüzet gyújtsunk, amekkorát folyamatosan felügyeletünk alatt tudunk tartani. Tájékozódjunk a várható időjárásról, mert a szél kedvez a tűz gyors továbbterjedésének.

Idén eddig mintegy 900 szabadtéri tűzesethez riasztották a tűzoltókat, csak az elmúlt hétvégén 259 alkalommal. Szinte valamennyi eset megelőzhető lett volna egy kis odafigyeléssel. Az ország leginkább érintett területei közé tartozik Borsod-Abaúj-Zemplén, Fejér, Heves, Pest és Szabolcs-Szatmár-Bereg megye, de nagy számban fordulnak elő Bács-Kiskun és Hajdú-Bihar megyében is vegetációtüzek.

Összefoglalva a rendelet főbb pontjait, és olvasóink észrevételeit az alábbiakat állapíthatjuk meg:

  • - A háztartási hulladék – a veszélyes anyagokról nem is beszélve – égetése eddig is, ezután is tilos. Tehát az a szomszéd, aki ruhaneműt, gumicsizmát, festékes vödröt vagy gumiabroncsot éget, mindenképpen büntetendő cselekményt hajt végre.
  • - A kerti zöldhulladék égetését az önkormányzatok helyi rendeletben engedélyezhetik, szabályozhatják, de a legüdvözítőbb mód végül is a komposztálás (lenne).
  • - Ahol nincs ilyen rendelet, a lakosságnak kellene kezdeményezni, hogy az önkormányzat létrehozzon egy szabályozást, mely napokon, napszakokban engedélyezi a kertben keletkezett szerves hulladék égetését.
  • - A katasztrófavédelem (tűzoltóság) szemszögéből nézve (is) az lenne a kívánatos, hogy egyáltalán ne legyen semmiféle égetés, mert – bár ezt helyi szinten nyilván nem sokszor tapasztaljuk – országosan rengeteg tűzeset keletkezik a kerti tűzrakásból és a tarlóégetésből.

A cél tehát tulajdonképpen nemesnek mondható, csak – ahogy sok más esetben - megint fordítva ülünk a lovon: úgy hozunk tiltó, büntető rendelkezéseket, hogy a jogkövető magatartás feltételeit ezzel párhuzamosan nem biztosítjuk.

Józan paraszti ésszel végiggondolva az egészet az alábbi következtetésekre jutottunk:

  • - Aki teheti, komposztáljon, mulcsozzon, mert ezzel mind a környezetének, mind magának jót tesz. Sokan eddig is így cselekedtek, mások is követhetik a példát.
  • - Ahol helyi rendeletben engedélyezett a kerti hulladék égetése, a megsemmisítés előtt hagyjuk kiszáradni a levágott növényi részeket, és csak ezután gyújtsunk alá: hamarabb is ég, nem is füstöl annyira.
  • - Ahol nincs helyi rendelet, kezdeményezzük az önkormányzatnál, hogy legyen!
  • A hozzászólásokból kiderül, hogy sokak kertjében jóval több hulladék keletkezik, mint amennyit a tulajdonosok komposztálni tudnának, ráadásul a nagy mennyiségű dió- és gesztenyefalevelet elkülönítve kellene komposztálni, ami szintén nagyon helyigényes. Hosszútávon megoldás lehetne, ha az uniós forrásokból pl. nem főtéri szökőkút és térkövezés készülne, hanem kommunális komposztáló, ahova a – háztartási szeméthez hasonlóan – a kerti zöldhulladékot is rendszeres időközönként elszállítanák. Nem ördögtől való dolog ez, sok helyen működik a világban. (Itt természetesen nem arra gondolunk, ami most is sok helyen működik: kerti zöldhulladék gyűjtésére való zsákokat veszünk, az év egy-egy kiemelt időszakában megtöltjük, elszállítják, majd elégetik…)

Addig pedig, amíg Magyarországon is megvalósulnak a kerti zöldhulladék eltüntetésének civilizált módszerei, nem marad más, mint a kertben hatalmas szalonnasütőt építeni, hiszen a kerti grillezés, sütés-főzés továbbra is engedélyezett (állandó felügyelet mellett, persze) Parázsnak meg valamiből lennnie kell…

Akiben a továbbiakban is kérdések merülnek fel, esetleg bejelenteni valója akad, egyénileg elküldheti a Katasztrófavédelemnek ide. Remélhetőleg választ is kap rá.

Tűzvészmentes szép hétvégét!

Forrásokért katt a képekre.

Ha tetszett a bejegyzés, oszd meg ismerőseiddel és csatlakozz a Kapanyél Facebook-közösségéhez!