Kapanyél

A japánbirs (Chaenomeles Japonica) csodás színű virágokkal örvendezteti meg a kertbarátokat minden tavasszal, de én most a termésére szeretném felhívni a figyelmet.

3 éve ültettem egy tő japánbirset a kertembe, ami eddig nem nagyon akart virágba borulni, de idén tavasszal már volt rajta néhány élénk rózsaszín virág. Nyáron nem is nagyon foglalkoztam vele, de most, legnagyobb meglepetésemre, alma nagyságú termések jelentek meg rajta. Kicsit utánajártam a dolognak, ezek bizony ehető birsek, kegyetlenül kemények, szóval csak úgy nyersen beleharapni nem ajánlatos. Viszont ízletes kompótot lehet belőle készíteni, csak sokkal hosszabb ideig kell főzni, mint a hagyományos almákat.

A japánbirs a rózsafélék családjába tartozó nemzetség. Ezek a közkedvelt cserjék tavasszal hozzák élénk rózsaszín virágaikat, fás ágaik tüskések, ezért sövénynek is alkalmasak, birsalmatermésük ősszel érik be.

Tápdús, jó vízellátású talajban, félárnyékban vagy napos helyen szépen fejlődnek, egyes fajtáik csupán félméteresre, mások akár kétméteresre is megnőhetnek. Meszes talajban lassabban fejlődnek (lehet, hogy az én kertemben is azért tartott ilyen sokáig, hogy virágokat hozzon, mert meszes a talaj). Szaporításuk egyszerű: lehet magról, tőosztással (én is így kaptam) és dugványozással is. Virágzás után metsszük csak meg, így a következő évben dúsabban fog virágozni.

Forrás

Nem véletlen, hogy a rózsát a virágok királynőjének tartják, de legalábbis biztosan előkelő helyen van a LEGek között. Nem is tudom, van-e még egy olyan virág, mely fejlődésének minden szakaszában elbűvölő: amikor megjelennek az első fényes levelek és hamarosan sűrű bokrot alkotnak, aztán a bimbók, melyek már korán megmutatják, milyen színű virág bontakozik majd ki belőlük. A kinyílt rózsafejek szépsége nem szorul különösebb magyarázatra, az illatról nem is beszélve! A hervadó rózsa is nagyonszép tud lenni, a lehullott szirmokat is fel lehet használni. A rózsa szárítva is éke lehet a lakásnak, a vadrózsa csipkebogyói pedig télen is díszítik a kertet.

A múlt hétvégén Bécsbe kirándultunk, és nem hagyhattam ki, hogy valamelyik közparkot meg ne nézzem közelebbről. Annál is inkább, mert árnyékban 35 °C volt, és reméltük, hogy zöld lombok alatt egy kicsit hűsölhetünk, némi madárcsicsergés közepette. Mivel a Hofburg környéke le volt zárva, a mellette lévő Volksgartenben (Népkert) kötöttünk ki.