Kapanyél

Ahogy hidegszik az idő, egyre inkább csak a meleg szobából pillantgatunk ki a kertre és a kis tavunkra. Ha jól felkészítettük a télre, nem kell aggódnunk, hogy milyen állapotban köszönti majd a tavaszt.

Madáritató

A madaraknak télen is szükségük van az itatóra, ezért télen se feledkezzünk meg róla! Ha befagy, törjük fel és távolítsuk el a nagyja jeget (óvatosan a baltával, fólia van a jég alatt!), öntsünk egy-egy fazék forró vizet az itatóba. A maradék jég hamar lehűti, nem kell attól félni, hogy a madarak megégetik magukat, viszont néhány órára fagymentes itatót biztosítunk nekik.

Ne feledkezzünk meg a madáretetőről sem! Nagyon fontos: ha elkezdtük etetni a madarakat, és odaszoktak a kertbe, hóolvadásig - általában március elejéig - folytassuk az etetést!

A kertben és a konyhában nagy mennyiségű szerves hulladék keletkezik, amit számos gazda szemetesbe dob vagy eléget, ezzel rontva a környező lakosok életminőségét. Amennyiben törődünk a természettel és a környezetünkkel, válasszuk a hulladék hasznosításának legmegfelelőbb módját: alakítsuk át minőségi trágyává. Erről szól a komposztálás.

A hétvégén kicsit ködös, de fagymentes idő várható, úgyhogy még mindig lehet a kertben tenni-venni, de akár trópusi hangulatú programot is választhatunk a szürkeség helyett.

Magyarországon fejenként átlagosan évi 430 kg-ot is meghaladó mennyiségű hulladékot termelünk. Ennek akár 45 %-a is állhat biohulladékból (településenként ez a szám 40-70 % között mozog), amit főleg a kertekben levágott fű, levelek, ágak, gyümölcsök, növényi hulladék, faforgács, konyhai hulladék tesz ki. A hulladék elégetése vagy illegális helyeken való lerakása veszélyes és törvénybe ütköző. Jobb, ha inkább hasznunkra fordítjuk a nyersanyagokat, és nem költünk mesterségesen előállított műtrágyára. Most induló sorozatunk ebben próbál segíteni.

A hideg idő közeledtével sokan már kitették a madáretetőket, elkészítették a kertben vendégeskedő süncsalád vackát. A rovarokra viszont nem nagyon gondolunk. Pedig ők is szép számban laknak a környezetünkben, csak nincsenek annyira szem előtt. Megbújnak a farepedésekben, kövek vagy az avar alatt, miért is kellene foglalkozni velük?

Mert megérdemlik. Egyrészt több rovarfaj nagyon sok hasznot hajt a kertésznek azzal, hogy pusztítja pl. a levéltetveket. Másrészt egy részük ritka, így megérdemlik a védelmet, ahogy a gyakoribbak is, mert őket meg a táplálékláncban fölöttük állók veszélyeztetik. Így aztán semmi okunk nincs, hogy ne építsünk nekik rovarszállót, ahol megbújhatnak, vagy akár hosszabb távra be is rendezkedhetnek.