Kapanyél

Aki már most utálja a telet, vagy eleve nyárpárti, annak a tegnapi országos hókáosz után némi felüdülést jelenthet M. Szilvi beszámolója Sydneyből, Sydneyről.

Sydney az Ausztrália dél-keleti partjain fekvő legnagyobb város és a legelső is, Új-Dél-Wales állam fővárosa. 1788-ban 11 vitorlás érkezett Port Jackson partjaihoz Arthur Philip kapitány vezényletével. A rakomány nem volt mindennapi, hiszen fegyenceket szállítottak; ők voltak Ausztrália első 700 betelepített lakosa.

Azt mondják, Sydney már a világ vége, de én sosem éreztem tehernek ezt a 16000 km-t, és több mint egy napos repülést. Többször megtettem oda-vissza és nyugodt szívvel mondhatom, hogy abszolút megéri a több átszállás és végeláthatatlan repkedés. Sydney hatalmas és gyönyörű. A nyüzsgő nagyváros keveredik lazasággal és nyugalommal. Nem rohannak, nem idegeskednek, mindenféle szívroham nélkül átkelhetünk a zebrán, mosolyognak különösebb indok nélkül, szóba elegyednek velünk bárhol, bármikor. Egyszerűen olyan élményt nyújt, amiből mi is tanulhatnánk egy picit. Sydneyben minden és mindenki nagyon jól megfér egy helyen. Sok-sok náció, belvárosi felhőkarcolók, hatalmas parkok, strandok alkotják a nem mindennapi város szépségét.

Operaház, Harbour Bridge, Sydney látképe a Botanikus kertből

Sydney egyik szabadon és ingyen látogatható botanikus kertje a Királyi Botanikus Kert (Royal Botanic Garden), mely az év minden napján nyitva áll.

Alcatrazról szinte mindenkinek a híres börtön jut eszébe, ahol többek között Al Capone raboskodott, pedig eredetileg katonai támaszpont volt. A szigeten először az 1800-as években hoztak létre katonai erődítményt, de azt hamarosan katonai börtönné alakították át.

A kert fontos szerepet játszott mindazok életében, akik önként vagy kényszerből a szigeten éltek; története több periódusra osztható.

Ha Londonban jár turistáskodni az ember és már elfáradt a sok vár, torony, műemlék, múzeum és szobor látványától, pihenésképpen mostanság is érdemes felkeresni a híres parkokat, ahol egy kicsit megnyugodhatunk a természetes zöld és a helyi állatsereg közelségétől. Az angolok híresek a pázsitjukról, a különböző füveikről, így talán nem nagy meglepetés, hogy a parkjaikra, zöldterületeikre is nagyon odafigyelnek. London közepén, metróval gyorsan megközelíthetően, közvetlenül egymás mellett terül el négy nagy park, a Hyde, a Green, a St. James, valamint a Buckingham-palota kertjei.

A növényeket, parkokat kedvelőknek nincs lehangolóbb látvány, mint amikor egy patinás vidéki kúria, kastély és parkja helyén lepukkant építményt és gazos dzsungelt talál. Jobb esetben lóg a kerítésen valamilyen kiírás, ami a látogatás tiltásáról szól. Nem is olyan sokára Magyarországon, határainkon belül is tervezhetünk a mostaninál több kertismereti programot.

A dégi park most is csodás

Mielőtt bárki nekiindulna az ősz színekben pompázó Tiszakürti Arborétum felfedezésének, feltétlenül kérje el a recepción a botanikus kert történetét összegző írást, amelyet Tálas László igazgató jegyez. Ebből megtudja a látogató, hogy nem maguktól nőttek a növények, a Tisza-vidék életerőt sugárzó fái a ma már országosan is meghatározó fásszárú-gyűjteményben.