Kapanyél

Bár még tél sem volt, ettől függetlenül ahhoz, hogy az előbb-utóbb csak megérkező fagyok elmúltával rövidebb életű haszon- vagy dísznövényeket palántázni lehessen, január közepétől már kellene vetni a magokat.

Csak akkor érdemes a magvetéshez fogni, ha már minden kellék otthon van

Május - Pünkösd hava

19. hét:

-  május 6. (Babevő János): Ilyenkor kell a hüvelyeseket (bab, borsó, lencse) vetni, mert talán már nem fagy ki. "Aki János evangélista napjáig el nem vet, nem érdemes a jó szóra."

Úgy tűnik, a tavasz idén el is marad, a télből egyenesen a nyárba csöppenünk. A növények is szemmel láthatóan próbálják hirtelen behozni a lemaradást, így aztán egyszerre virágzik, burjánzik a kora tavaszi és a májusi virág, beindult a fű, vele a gyomok is, pedig még a télen elszaporodott moha is rajta van. Ideje hát a gyepet kicsit átszellőztetni.

A gyeplazítás biztosítja a fű szellőzését és megakadályozza a filcesedést, ami ideális környezet lenne a káros gombák és a moha számára. Ha a gyökereket nem éri elég oxigén és víz, a gyep elveszíti egészséges külsejét és szép zöld színét. Ennek oka az, hogy egy idő után a fűnyírást követően a gyökerek tövénél ottmaradt kaszálék összetapad és elzárja a víz, a fény és az oxigén útját a gyökerekhez. Így a gyep nem jut a számára szükséges tápanyagokhoz. Éppen ezért fontos, hogy ezt rendszeres gyeplazítással megakadályozzuk. Ehhez ma már remek gépeket használhatunk, vagy akár bérelhetünk is.

"Jár a kaspós” – figyelmeztetett a szomszédasszony, amikor cipeltem be a kertbe egy újonnan vásárolt növénytartót. Gondoltam, csak nem mászik be a kerítésen valaki egy pár ezer forintos edényért. Tévedtem, reggelre a földre borított növény tanúsította, mégiscsak beugrott az új cuccért a jó szemű kaspós, ahogy a környékünkön elnevezték a gazt. Vad indulatokkal figyeltem ettől kezdve az esténként gyanúsan viselkedő sétálókat. Minden ismeretlenben tolvajt sejtettem, s kutyasétáltatás ürügyén járőröztünk, ebünk biztos szép időszakként emlékszik azokra az időkre.

A mi kaspósunk eltűnt, azóta sem jött. Annyit azonban meséltek róla, hogy a zsibpiacokon árusítja az új kerti edényeket. Így volt vagy nem, ma már mindegy. Különben is az új Btk. már nagyobb lehetőségeket biztosít a kerti tárgyak, növények védelmére.

De most már nemcsak drágább cuccokat, hanem ilyentájt a frissen ültetett növényeket is csenik, nemcsak közterekről viszik, a balkonládából, ágyásból is kihuzigálják.

Lábatlani mementó: nappal ültették, éjjel húzták.

A nagy szegénységben a szépet mégiscsak akarók talán így szerzik be növényeiket. A pár ezer forintos kár nagy bosszúság annak, aki pénzt és álmokat ölt a cserépbe. Állítsanak csapdát az álmok megrablójának, szőjenek terveket, de ne a lengő buzogányról, amely pörölyként lecsap a cseréphez nyúlóra, és villanyt sem érdemes az erkély korlátjába vezetni. Viszont a diliboltban kapható láthatatlan tinta jelöli a tolvajt, a növények közé rejtett patkányfogó kékre üti a körmét, ha ott nyúlkál, ahol nincs keresnivalója, de egy kamera is megteszi, a fényképet pedig közzé lehet tenni a kertészszájtokon, hiszen senki sem akar emu lenni egy békés családi kertfotón.

"Kis hülye kertészlány" kérdezi, hogyan kell jó minőségű vetőmagot venni, számít-e az ár, melyik jobb, a mag vagy a palánta?

Szép dolog a kertészkedés, de jó, ha minden művelet egy matekpélda megoldásával kezdődik. Egyszerű valószínűségszámítás - mondta érettségére készülő Borbála lányom, akitől segítséget kértem, és visszazuhant valamelyik tankönyvébe. Persze annál bonyolultabb a növényeihez kötődő kertész lelke, minthogy egy kockás lapra felírja a mag árát, annak kelési biztonságát, a palántanevelés költségeit, és ezt az egészet elosztja a nevelés veszteségével. Mindezt össze kell vetni a vásárolt palánta árával, és kijön az eredmény.

Növények bárhol termeszthetőek, ha a gazda is akarja