Kapanyél

Május - Pünkösd hava

21. hét:

- május 20. (Pünkösd hétfő): A pünkösdkor ügyességi versenyen kiválasztott legügyesebb legény a pünkösdi király, aki egy hétig, vagy akár egy évig viselhette címét. Minden lakodalomba, ünnepségre hivatalos volt, a kocsmákban ingyen ihatott, a fogyasztását a közösség fizette ki később.

- május 21. (Konstantin): E napon még lehet tököt vetni, palántázni. Doroszlón az asszonyok 7 éves tökmagot ültetnek, mert az terem a legjobban.

- május 25. (Orbán): A méhek ekkor kezdenek rajzani, ezért is hívják őket "Orbán bogarainak". Orbán a vincellérek, szőlőművesek, kocsmárosok patrónusa, szobra gyakran található a szőlőhegyeken. Ha jó időt hoz, szobrát virágokkal díszítik, ha rosszat, akkor besározzák.
Sok helyen az utolsó fagyosszentnek tartják.

Május - Pünkösd hava

20. hét:

- május 13. (Szervác): A fagyosszentek második napja. "Hogy a szőlő el ne fagyjon, füstöljenek kentek!"

- május 14. (Bonifác): A földeken általában megvárták a fagyosszenteket, és csak utána ültették az uborkát, babot, paradicsomot.

- május 15. (Zsófia): Erre a napra esőt jósolnak. Egyes vidékeken a néphit szerint a fagyosszentek utáni Zsófia is hozhatott fagyot:
"Pongrác, Szervác, Bonifác,
Zsófia is lehet gyász."

- május 16. (János): Nepomuki, vagy népiesen "Neszepuszi" Szent János a vízenjárók patrónusa. A hajósok, halászok, vízimolnárok e napon ünnepelnek, a Dunán "jánoskaeresztést" tartanak.

- május 19. (Pünkösd): Húsvét után ötven nappal (pentekoszté = ötven) ünnepli az egyház Pünkösdöt. Egyben a nyárkezdet ünnepe is, amikor versenyes sportjátékokat rendenek, és a győztest rövid ideig uralkodó "pünkösdi királynak" választják meg. A kislányok ezen a napon pünkösdkirálynő-járást, pünkösdölést tartanak. A legkisebbet zöld ágakkal, pünkösdi rózsával díszítik fel királynőnek, és házról házra járnak köszönteni.

Május - Pünkösd hava

22. hét:

- május 28. (Pünkösd): A pünkösd elnevezés a görög pentekosztész, azaz ötvenedik szóból származik, az ünnep a húsvétot követő 50. napon kezdődik.

Európában, így Magyarországon is pünkösd ünneplésében keverednek a keresztény illetve az ősi pogány, ókori (római) elemek. A népszokásokban elsősorban a termékenység, a nász ünnepe, ezért fontos szerepet kapnak a virágok: a pünkösdi rózsa, a rózsa, a jázmin és a bodza. A házakra, kerítésekre ilyenkor leginkább ez utóbbi ágait tűzték, hogy elűzzék a gonosz szellemeket, ill. megjelöljék a lányos házakat. Sok helyen ilyenkor is állítanak májusfát. 

A pünkösdi királyválasztás is fontos esemény volt. A lóversennyel vagy más ügyességi próbával választott pünkösdi király hatalma egy évig tartott. Ez idő alatt minden lakodalomba, ünnepélyre meghívták, a kocsmában ingyen ihatott, lovát, jószágát társai őrizték, apró vétségekért nem büntették meg.

Sokfelé pünkösdhöz fűződik a pásztorok megajándékozása is.

- május 31. (Petronella): Ha Petronella derűs napra ébred, jó kendertermés lesz.

Május - Pünkösd hava

21. hét:

- május 25. (Orbán): Ha tiszta az ég, akkor a fagy visszalopakodik.

- május 27. (Pünkösd): Ha nedves az idő, akkor a széna nagyra nő.

3 éve ültettem egy tő pünkösdi rózsát. Eddig nem hozott virágot, meg is fenyegettem, hogy kihajítom, ha így folytatja. Vagy tényleg megérezte, hogy nem vicceltem, és nem akart a komposztba kerülni, vagy csak a csillagok állása volt kedvező, mert olyan gyönyörűen virágzik, hogy teljesen elérzékenyültem.

A pünkösdi rózsa valójában nem is rózsa (bár az illata emlékeztet a rózsáéra), a bazsarózsafélék családjába tartozik. Magyarországon őshonos fajtája a Pécs környékén élő bánáti bazsarózsa (Paeonia officinalis ssp. Banatica).

A néphagyomány az élet megújulását ünnepli pünkösdkor. A lányok mosdóvizébe pünkösdirózsa-szirmokat szórtak, a legények pünkösdi rózsát vittek szívszerelmük ablakába. A lányok koszorút fontak a szeretett legénynek. 

Én meg csak szedek egy hatalmas csokorral és vázába teszem, hadd élvezzük a szobában is bódító illatát!