Kapanyél

Kertjeinkben, főként ha vannak bogyós termésű cserjék, fák, megjelennek a rigók jeles képviselői is.
Több fajuk él Európában, nálunk 5 fajjal találkozhatunk rendszeresen. Határozásukban nagy segítségünkre van, ha ismerjük a hangjukat.
(Itt jegyzem meg, hogy a madárhatározásban nagyon nagy segítség a hangok alapos ismerete. Sőt: néhány fajnál, fajcsoportnál az észlelés és határozás szinte kizárólag hang alapján történhet az adott fajok rejtőzködő életmódja miatt.)

Ha a málnához hasonlatos növényen teremne a többi gyümölcs is, nem okozna fejfájást a sokféle metszési módozat elsajátítása. A málna esetében nincs semmi ördöngösség, csak nyisszantani kell, persze azt azért nem árt tudni, mit és mikor. Pontosabban fel kell ismerni az elsőéves és a letermett hajtások közötti különbséget.
Az elsőéves hajtások, a következő szezon termővesszői, a növekedés évében nem teremnek. Viszont a következő évben növesztett oldalhajtásaikon előbb virágot, majd gyümölcsöt hoznak; ezekre bizony nagy szükség van. Ezért ezeket a hajtásokat a metszőnek fel kell ismernie. A málna önmagától is megújuló hajtásrendszerének fontos sajátossága, hogy a termés beérése után a hajtás elhal (letermett vesszővé válik), s átadja helyét a közben megfásodott vesszőnek.

Az ősz elmúltával, a tél közeledtével vonuló madaraink helyett kertjeinkben egyre inkább az itt maradó, áttelelő és az időközben északabbról hozzánk érkező madárvendégekkel találkozunk.
Kétségkívül a leggyakoribb téli madaraink a cinegék. Sok fajuk él Európában, mi a 4 leggyakoribbal ismerkedünk meg.

"Nyitnikék" "kiscipő"- ki hogy hallja a legismertebb madáréneket, amely bizony a széncinege (Parus major) sajátja.

Mostantól egy új sorozatot indítunk útjára, melyben a kertjeinkben telelő madarakat szeretnénk bemutatni. Miután a Kapanyél csapatában egyikünk sem kifejezetten madárszakértő, megkerestük a Magyar Madártani Egyesület munkatársait. Csonka Péter természetfotós, és Pénzes László ornitológus elvállalták, hogy hétről hétre megismertetnek bennünket a leggyakrabban előforduló madárkákkal. Köszönjük!

Ebben a posztban bemutatkoznak a szerzők, a következőben pedig a cinegékkel indítjuk sorozatunkat.

"Csonka Péter vagyok. Közel 23 éve, szinte minden szabadidőmben kiemelten a ragadozó madarak és harkályok felmérésével, monitorozásával és aktív védelmével foglalkozom. Gyerekkorom óta átjár a természet szeretete és szinte semmi más nem érdekel, csak annak alaposabb megismerése és megőrzése.

A Duna-Ipoly Nemzeti Parknál dolgozom őrkerület-vezetőként. Hobbim a fotózás, tősgyökeres Komárom-Esztergom megyei lokálpatrióta lévén fényképeim nagy része az Által-ér völgyében és a Gerecse-hegységben születik.

A fotózás csak egy eszköz a természeti értékek védelme érdekében. Jó barátaim segítségével az állami és a civil természetvédelem összekapaszkodásával természetvédelmi nyílt napokat (Tatai Vadlúd Sokadalom), táborokat (Hopp Ferenc Természetvédelmi és Gyűrűző tábor) szervezünk, továbbá számtalan előadáson keresztül hozzuk közel az apró, hétköznapi csodákat az érdeklődőknek a rendszeres állományfelmérő- és védelmi munka mellett.

Képeim és honlapom megtekintéséhez kellemes kikapcsolódást kívánok!" (www.csonkapeter.hu)

"Pénzes László vagyok. Már gyermekkorom óta…hú, de ismerős ez a kezdés, meg unalmas is. Pedig ha visszaemlékszem, hogyan is kezdődött a madarak iránti szenvedélyes vonzalmam, gyerekkori képek ugranak be. Még a játékokban is állatok voltak a főszereplők és minden megfogott, ami hozzájuk kapcsolható. Komáromi vagyok, most is itt élek (csak közben egyik végéből átköltöztem a másikba), a Duna és az általa létrehozott szigetek, holtágak, az iszap illata, az ártér nyárfaóriásai, a tavasz rigókoncertek…ezek azok, amik beleivódnak az ember retinájába, és többé szabadulni sem tud tőle. Hála Istennek!:)

1983-ban léptem be a Magyar Madártani Egyesületbe, melynek megyei csoportjában azóta is tevékenykedem. Később (ez is már több mint 20 éve) megszereztem a gyűrűző engedélyt, madárjelölést azóta is rendszeresen végzek. Ez az egyik olyan tevékenység, amellyel sok embert meg lehet állítani: testközelből nézhetik meg a befogott madarakat, megsimogathatják, elengedhetik őket a gyűrűzés után – mindez hatalmas élmény gyereknek, felnőttnek egyaránt.

A megyénkben élő, hasonló érdeklődési körű társainkkal alapítottuk meg a Százvölgy Természetvédelmi Egyesületet, melynek keretében szerteágazó programokat, természetvédelmi akciókat szervezünk érdeklődők, iskolások számára.

„Civilben” egy komáromi székhelyű részvénytársaság tehenészetében vagyok telepvezető, így állatok vesznek körül munkámban és szabadidőmben egyaránt."

Klímánkon kevés a télen is hosszan virágzó szobanövény. E kevesek egyike a ciklámen. Ezekután nem csoda, hogy Magyarországon a cserepes növények között ő vezeti a vásárlási listát.