Kapanyél

Május – Pünkösd hava

A május hónapot a föld termékenységének római istennőjéről, Maiáról nevezték el. A tavasz ünnepe részben a hónap első napjához, részben pünkösdhöz kapcsolódik.

- május 1. (Bánk): Sok helyen a legények az előző éjjelt az erdőben töltik, és reggel feldíszített májusfát állítanak kedvesük, esetleg lányrokonuk udvarába. A májusfa, a zöld ág a természet megújhodásának szimbóluma, és a legtöbb esetben szerelmi vallomás is: „Kelj fel rózsám, itt a májfa, jó éjszakát, vigyázz rája!”

 „A májusfa sudár, a törzsén gallyaitól megtisztított, hegyén lombos fa vagy szép növésű ág. A legények éjszaka vágták ki az erdőn, és hajnalra állították fel a helyi szokásnak megfelelően minden lányos ház elé együttesen, vagy mindenki a maga szeretője háza elé. Sok helyütt csak a bíró és a pap háza, esetleg a templom előtt állítottak fel egyetlen magas májusfát, a lányos házak udvarán kisebb fa díszelgett. A májusfákat szalagokkal, zsebkendőkkel, virágokkal, teli üveg borral, hímes tojással stb. díszítették föl, mielőtt a földbe beásták, vagy a kapufélfára, kútágasra felszögezték volna. A fa kivágása, hazaszállítása inkább titokban történt éjszaka, hajnali feldíszítése is inkább a legénybanda közös, bizalmas feladata volt. A reggelre díszelgő májusfa kiállítása, nagysága stb. számos helyen szokásos magyarázatra adott okot: ki-kinek udvarol, kinek állítottak szebb fát, kinek a májusfáját csúfította el reggelre a haragosa stb.” – írja a Magyar Néprajzi Lexikon.

Ha tetszett a bejegyzés, oszd meg ismerőseiddel és csatlakozz a Kapanyél Facebook-közösségéhez!

A tavasz legnagyobb dísznövény és kertépítészeti rendezvénye április 6-10. között várja az érdeklődőket a HUNGEXPO Budapest Vásárközpontban.

A CONSTRUMA Otthonteremtési Kiállítási Csokor szerves részeként a kerttervezés, kertépítés, kertkultúra tavaszi nagy seregszemléje a látogatóknak is egyre vonzóbb.

"Aki Márton napján libát nem eszik, egész éven át éhezik"- tartja a mondás, és semmi okunk kételkedni az igazában. Főleg, hogy ezen a napon tilos az asszonyoknak mosni, teregetni, így nem marad más, irány a konyha!

Bár sokan úgy tartják, a libának nem kell són, borson kívül semmi, azért egy kis majoránna (Origanum majorana) egyáltalán nem árt neki, akárcsak a legtöbb húsételnek. Nem csoda hát, hogy -bár a Földközi-tenger környékéről származik - nálunk is az egyik legrégebben használt fűszernövény. Hála a törököknek, akik a 16. században behozták és elterjesztették.

A sivatagokra gyakran gondolunk úgy, mint kietlen, kő és homok borította tájra, ahol a kopár sziklák között néhány növény,: cserjék, füvek küzdenek az életükért. Azonban e tájon nem minden kő élettelen ám!

A Magyar Kaktuszgyűjtők Országos Egyesülete 2015. szeptember 11. és 13. között rendezi meg az Őszi Országos Kaktuszkiállítás és Vásárt, ahol a rendezvény fókuszában a magukat köveknek, kavicsoknak álcázó kaktuszok lesznek.

Akinek péntek estére nincs még programja, az ELTE Füvészkertben csodálatos látványban lehet része: a korábbi évekhez hasonlóan, az óriás tündérrózsa (Victoria cruziana) virágzása várhatóan ismét látható lesz.