Kapanyél

A márciusi tél, a rekordokat hozó áradás után már csak a nyári viharok következnek. Érdemes ezekre felkészülni, mert már az is kész csoda, hogy a száz kilométeres szelek és özönvízszerű esőzés után a teraszon, kertben dísznövényeink életben maradnak. Sokan virágjaikat, levelüket, hajtásaikat veszítik és kopasz virgácsként meredeznek. Némi segítséggel azonban rövidebb, hosszabb idő múlva újra életre kapnak.

Az esővel vagy anélkül érkező szélviharok nemcsak az emeletes házak balkonjain, de széljárta kertekben is irtózatos pusztítást végezhetnek. Haszna is van a dolognak, hiszen hiába kapaszkodnak a levéltetvek, repülnek.

A japán koinoborik nagyon szeretik a szelet

Növényi táplálékaink hatásaikat tekintve három csoportba oszthatók:

Az elsőbe tartoznak a vegyszeres termesztéssel előállított, adalékokkal kezelt, ismeretlen eredetű összetevőket tartalmazó, esetleg génmódosított termékek, melyekről állandó viták zajlanak, mérgezőek-e?

A második az ellenőrzött bioélelmiszerek köre, melyek nem károsak, kellő mennyiségben tartalmazzák a szükséges tápanyagokat, vitaminokat, ásványi anyagokat és antioxidánsokat.

A harmadik a vegyszermentesen termelt élő zöldségek, gyümölcsök csoportja. Ezekben olyan élő növényi enzimek vannak jelen, melyeket az egész világon kutatások ezrei vizsgálnak és tartanak hatékonynak különböző betegségek elleni küzdelemben. Az élő ez esetben azt jelenti, hogy a növényt leszedése után közvetlenül, nyersen fogyasztják.

A nyári melegben a legnagyobb kihívás a vízminőség megőrzése, az algásodás megelőzése és kezelése. A tavi növények most már teljes pompájukban díszlenek, a vizeket szitakötők, madarak látogatják. Töltsünk minél több időt a tó közelében!

Madáritató

A madaraknak nyáron van a legnagyobb szükségük arra, hogy folyamatosan vizet találjanak a kertben. Nemcsak isznak, hanem szívesen fürdenek is, ezért nagyon fontos, hogy rendszeresen takarítsuk az itatót, és cseréljük a vizet.

A kérdés értelmetlennek tűnhet, de közel sem az. Legalábbis, ha figyelembe vesszük, hogy egyre több a mezőgazdaságban használt vegyszerről derül ki, hogy kiemelten veszélyes a méhekre. Legutóbb a fipronil nevű rovarölő szerről tette közzé ezt május végén az Európai Élelmiszerbiztonsági Hivatal (EFSA). Idén ez már a negyedik mezőgazdasági vegyszer, amiről ezt állítja az uniós hivatal.

Ezzel a felirattal találkozunk, ha a Füvészkert Pálmaházába lépve balra fordulunk. A táblához közelebb menve se derül ki sok minden erről a nem túl jellegzetes fáról. Mi most egy kicsit azért körbejárjuk az előbb említett óriás csalánfát (Dendrocnide excelsa) és rokonságát.

A csalánfák Ausztrália keleti partján és a Polinéz szigetvilág erdőszélein őshonosak. 6 fajukból mindössze kettő nő meg tényleg fa méretűre, a maradék 4 mindössze alacsonyabb bokrok formájában nyújt táplálékot számos rovarnak. A fák viszonylag nagy lombkoronájú, maximum 40 méter magasra megnövő fásszárúak. Mint általában az erdőszéli fákra jellemző, ez a 2 fafaj is gyors növésű, és nagy fényigényű. Fájuk puha, rostban szegény, amit mi sem bizonyít jobban, mint az, hogy miután elpusztulnak, kb. 2 év alatt teljesen elrothadnak. Virágzatuk apró virágokból áll, és az ágak villás elágazásában foglal helyet (bár sajnos virágzást a Füvészkertben a FitoFriday tagjai még nem látták soha).