Kapanyél

Az amerikai földrészek kietlen sivatagainak, félsivatagainak szomjazást tűrő növényei a kaktuszok.

A Budapesti Corvinus Egyetem Budai Arborétumában 2015. április 24-26-ig immár 28. alkalommal kerül megrendezésre hazánk legszínesebb tavaszi, kertészeti és gasztronómiai szakkiállítása és vására, a Corvinus Díszkert . Az évről évre visszatérő népszerű programokon és látnivalókon kívül az idei évben is számos újdonsággal és meglepetéssel várnak mindenkit.

A szabadban telelő kevés kaktuszféle kivételével, Magyarországon a kedvtelésből tartott pozsgások többsége a hideg időszakban nemhogy védelemre, egyenesen melegre szorul. A telet a szabadban töltők között az Opuntia, a Cylindropuntia, Echinocereus, Maihuania kaktuszok számítanak a biztos túlélőknek. A kaktuszok és egyéb pozsgások ugyanis sok folyadékot tartalmaznak, ami a fagyra nagyon érzékennyé teszi ezeket a növényeket.

Hódfarkú fügekaktusz (Opuntia basilaris)

Az a karácsonyi kaktusz (Schlumbergera bridgesii) jár a legjobban, amelyről nyárra megfeledkezik a gazdája. A legideálisabb az lenne, ha a kertben egy nagyobb fa lombkoronájába akasztva vészelné át a nyári időszakot, de jobb híján, egy árnyékos szeglet is megfelel, hogy erőt gyűjthessen. A pihenőre állított karácsonyi kaktuszra érdemes rápillantani, mert a növény szártagjai elszíneződnek, ami jelzi, növelni lehet az öntözést, mert megindult a növekedési szakasz.

Az ilyen növényeket árnyékosabb helyre kell állítani. Ilyentájt át lehet ültetni rostos tőzeg és kaktuszföld keverékébe. A nyári növekedési időszakban rendszeres öntözést és tápoldatozást igényel.

Az idézet Robert Frost amerikai költőtől származik, és valószínűleg igazat kell adnunk neki. Bár jobb lenne, ha a kerítésnek és a kapunak is csak jelképes telekhatár-kijelölő szerepe lenne, ez egyelőre sok helyen csak vágyálomnak tűnik. Kapukról már többször írtunk a blogon, de ne menjünk el szó nélkül a kerítés mellett sem, ha már körbebástyázzuk magunkat.