Kapanyél

El lehet-e hagyni a húst, az állati eredetű termékeket mindennapjainkból? Ha igen, miért? Hogyan? És egyáltalán, mi tartozik ebbe a kategóriába? Ahány vegetáriánus, annyiféle válasz lehetséges e kérdésekre. Alapvető elvek, irányok azonban egyértelműen felismerhetők: ezekről írunk ma.

Sok kertbe került az idén új fügefácska. A szerencsésebbek már meg is kóstolhatták a jövevény különleges termését. A régi fügefa-tulajdonosok megtapasztalhatták, hogy egy termés még nem termés. Hosszú kínlódással lehet a melegkedvelő növényt a magyar telekhez idomítani.

Fügefalás római módra

Sokfelé él Magyarországon fügefa. Az első néhány évben óvni kell a téli hidegtől, később már megedződik, s a nagy fák is biztosan teremnek - ajánlják a médiakertészek.

Néhány fügefát régóta figyelek: az egyik egy forgalmas óbudai út melletti kerítés mögül kandikál ki. Régebben állt alatta egy újságosbódé, annak a tetejére másztak fel a nassolni vágyók. Ez a fa egész nap teljes fényben áll. A másik véglet a Gülbaba türbe közeli kis utca egyik házának kertjében áll, bőven terem, de ez a fa soha nem látja a napot.

Ezek után, gondoltam, én is próbálkozom. A csemetét nem volt nehéz beszerezni. A klíma melegedését is jelzi, hogy egyre többen sikerrel teleltetik át a fügét. Néhány évtizede Magyarországon különleges mikroklímájú helyeken, a Mecsek déli lejtőin, a Balaton északi partján meleg zugokban élte csak túl a mínuszokat. Az ezredforduló után a gondosabb kertészek már rendszeres saját terméssel büszkélkedhettek. A füge - amint a legtöbb sokoldalúan hasznosítható növény - világpolgárrá vált. Akit a rokonsága is érdekel, jó, ha tudja, hogy a trópusokon, szubtrópusokon élő népes fikuszfélék közé tartozik. Csak a fügefélék több mint hatszáz fa, cserje, kúszónövény és lágyszárú alkotta családba tartoznak. Sok fikuszféle melegkedvelő szobanövény, de nálunk a tartós szabad életre bizonyos feltételek megléte mellett csak a fügének van esélye.