Sok kertbe került az idén új fügefácska. A szerencsésebbek már meg is kóstolhatták a jövevény különleges termését. A régi fügefa-tulajdonosok megtapasztalhatták, hogy egy termés még nem termés. Hosszú kínlódással lehet a melegkedvelő növényt a magyar telekhez idomítani.
Fügefalás római módra
Régebben a szabadban csak rendkívül meleg helyeken maradt meg. Néhány évtizede Magyarországon még csak a különleges mikroklímájú tájakon, a Mecsek déli lejtőin, a Balaton északi partján meleg zugokban élte túl a mínuszokat. Az, hogy a főváros alkalmi utcai árusai is fügét árulnak, már biztató jel. Előbb utóbb nálunk is állandó gyümölcs lesz. Igaz, genetikai értelemben ez nem teljes értékű gyümölcs, ugyanis a termékenyítés nélkülözhetetlen munkásainak, a fügedarazsaknak még hűvös ez a nekünk egyre melegebb nyár. Ezért a füge belsejében rejtőző magok ahelyett, hogy kemények lennének, puhák, ami annyit jelent, hogy az örökítő anyag hiányzik. Sebaj, a gyümölcs ettől még édes, és senki nem akar Magyarországon fügemagot vetni.
A klímaváltozás biztos jele, hogy egyre több sikerrel áttelelő fügéről érkezik hír.
Öreg fügefa
Magyarországon Velich István szóbeli közlése szerint mintegy száz fügeklón ismert, ezek sarjainak van igazán esélye, hogy nagy fává nőjenek. Aki fügét akar telepíteni, jobb, ha tavasszal a piacokon próbál az árusoktól gyökérsarjat vásárolni. A kertészetek fügecsemetéinek többsége ugyanis délszaki eredetű, nekik súlyos trauma a magyar tél.
A szabadban élő füge sikeres teleltetése türelemjáték. Amíg mozdítható, érdemes védett helyre cipelni. Ha már mázsányi a dézsa, akkor el kell ásni, vagy a dézsában hagyva kell gondoskodni a helyi fagyvédelemről. A nagyobb fagyokig védelem nélkül is megél. Ha már várhatóak a tartós hidegek, akkor a nagyobbacska bokor méretű növényt érdemes betakarni. Az ostorszerű hosszú ágait össze kell kötözni, és erre – ha van, vagy sikerül szerezni – kukoricaszárat kell sűrűn gúlázni. Ha nincs, akkor megteszi a fólia- vagy vászontakarás is. Mások szerint a 3-4 éves növények köré kőből, téglából kell fél méter magas „katlant” rakni, s elég ezt száraz levéllel, szalmával vagy újságpapírral megtömni. Ha a füge elfagy, az sem végzetes baj. A fagytól védett gyökérnyakból újra és újra kihajt, és előbb-utóbb edzett fává cseperedik.
Utolsó kommentek