Kapanyél

November - Szent András hava

48. hét:

- november 25. (Katalin): "Ha Katalin kopog, a karácsony locsog, ha viszont locsog, a karácsony kopog." Egyes vidékeken dologtiltó nap a nőknek: tilos volt mosni; máshol éppen a férfiaknak: tilos volt szántani.

Ha tetszett a bejegyzés, oszd meg ismerőseiddel és csatlakozz a Kapanyél Facebook-közösségéhez!

November - Szent András hava

46. hét:

- november 11. (Márton): "Aki Márton napon libát nem eszik, egész éven át éhezik." A Márton-nap és a liba kapcsolatának fennköltebb magyarázata, hogy a legenda szerint a végtelenül szerény Szent Márton, amikor Tours püspökévé akarták szentelni, elbújt egy libaólba, de a szárnyasok hangos gágogással elárulták.

A praktikus ok ugyanerre a kapcsolatra, hogy ekkorra hízott meg a liba akkorára, hogy már le lehetett vágni. Innen a mondás: "Olyan kövér, mint Szent Márton lúdja". A Márton-napi lúdsütéshez időjóslás is társul: ha a lúdpecsenye mellcsontja fehér, kemény, havas tél várható; ha szürkés, akkor enyhe lesz az idő.

A népi megfigyelések szerint a karácsonyi időjárásra is lehet következtetni: "Márton napján, ha a lúd jégen jár, akkor karácsonykor vízben poroszkál." Kemény tél várható, ha Márton fehér lovon jön (ha e napon esik a hó), ha barna lovon jön, enyhe. „Ha jókedvű Márton, kemény tél lesz, borús Márton, borongós tél”.

„A bornak Szent Márton a bírája” – tartja a mondás, hiszen ilyentájt már iható az újbor, így rendszeresen voltak nagy lakomák, bálok. Úgy tartották, minél többet iszunk e napon, annál erősebbek, egészségesebbek leszünk. Ezzel párhuzamosan dologtiltó nap is: a mosás, teregetés a jószág pusztulását okozná.

Márton napja a gazdasági év végét is jelentette: ez volt az utolsó piacnap, és ekkor számoltak el a pásztorok a behajtott jószággal. Mellé ajándékba adták Szent Márton vesszejét (nyírfavessző) a gazdáiknak. A vesszőknek varázserőt tulajdonítottak: úgy tartották, ahány ága van, annyi lesz az állatszaporulat a következő évben.

Végül, de nem utolsósorban, aki november 11-én éjjel álmodik, boldog lesz - szól a népi bölcsesség.

Ha tetszett a bejegyzés, oszd meg ismerőseiddel és csatlakozz a Kapanyél Facebook-közösségéhez!

Október - Mindszent hava

42. hét:

- október 15. (Teréz): Több helyen asszonyi dologtiltó nap: tilos mosni és kenyeret sütni.

Sok helyen ilyenkor kezdenek szüretelni. Egerben ezért Teréz-szedés a neve.

- október 16. (Gál): A halászat befejező napja. A makk érése kezdeti napjának számított azokon a területeken, ahol makkoltató sertéstartással foglalkoztak.

- október 18. (Lukács): A Mecsekalján a gesztenyeszüret napja.

Ha tetszett a bejegyzés, oszd meg ismerőseiddel és csatlakozz a Kapanyél Facebook-közösségéhez!

Április - Szent György hava

18. hét:

- április 28. (Valéria, Vitális): Férfiaknak dologtiltó nap: semmit nem szabad vetni. Amilyen a mai időjárás, 40 napig hasonló várható, valamint nép megfigyelés szerint „ha Vitális didereg, tizenötször lesz még hideg.”

- április 30. (Katalin, Kitti): Termés- és időjósló nap: ha szép idő van, jó lesz a termés, ha nem, akkor ne is reménykedjünk! Dologtiltó nap is: tilos konyhai veteményeket vetni.

A héten május havába lépünk; nevét Maiáról, a föld termékenységének római istennőjéről kapta. A tavasz ünnepe részben a hónap első napjához, részben pünkösdhöz kapcsolódik.

Május – Pünkösd hava

- május 1. (Bánk): Sok helyen a legények az előző éjjelt az erdőben töltik, és reggel feldíszített májusfát állítanak kedvesük, esetleg lányrokonuk udvarába. A májusfa, a zöld ág a természet megújhodásának szimbóluma, és a legtöbb esetben szerelmi vallomás is: „Kelj fel rózsám, itt a májfa, jó éjszakát, vigyázz rája!”

- május 2. (Zsigmond): E napon kell vetni az uborkát, mert akkor jó termést hoz, de vetés közben nem szabad beszélgetni, mert hézagosan kel ki a mag. Nem jó, ha a gyerekek almával labdáznak, mert akkora jegek fognak esni, mint az alma.

- május 3. (Tímea, Irma): Anyák napja minden országban máskor van, de a legtöbb helyen májusban ünneplik. Nálunk május első vasárnapján. Az anyák ünneplése az ókori Görögországban kezdődött, ahol Rheának, az istenek anyjának (és vele együtt minden édesanyának) tartottak tavaszi ünnepségeket. Magyarországon 1925-ben volt az első hivatalos anyák napja.

Ha tetszett a bejegyzés, oszd meg ismerőseiddel és csatlakozz a Kapanyél Facebook-közösségéhez!