Kapanyél

Végre itt a tavasz, sőt, az időjárást tekintve lassan a nyár is! A sok eső, hó után a felragyogó nap párába burkolja a reggeleket. A növények is feléledtek, a gyökerek felől egyre intenzívebb a nedvek áramlása a rügyek felé, míg már annyira megduzzadnak, hogy az apró hajtások szétfeszítik a téli kabátot.

Az állatok is hálásak a melengető napsugarakért - a nélkülözéssel teli, lassú álomban töltött tél után egyre fürgébben látnak neki az ösztön diktálta tavaszi feladatoknak.

Csupán az emberi lény az, akinél nem történik semmi különleges. Ugyanakkor csörög reggel az ébresztőóra, mint télen, ugyanolyan ütemben végezzük a napi teendőinket, a munkaidő és az iskola ugyanakkor kezdődik, szinte csak az öltözködés terén vannak feltűnőbb változások.

III. Melyik növénymag csírája látható a képen?

1. lencse

2. retek

x. napragforgó

A helyes megoldást az utolsó kérdés után, tehát a 13+1 megfejtést együtt várjuk a kapanyeljatek@gmail.com címre.

A játék további részleteiért katt ide:

Most, hogy elkezdődött az influenzaszezon, meg a gyerekek az iskolából amúgy is mindenféle nyavalyát hazahurcolnak, egyre több citrusfélét eszünk. Jó móka a magokkal kísérletezni, gyereknek, felnőttnek egyaránt. Emlékszem, kiskoromban a nagymamámmal a hatalmas fikuszunk földjébe dugdostuk a narancs- meg citrommagokat, és elég sok ki is hajtott belőlük.

Ma úgyis ronda idő van, úgyhogy lehet, hogy kipróbáljuk a citrommagültetést. Nem ígérem, hogy mindenben olyan precízen járunk el, mint az alábbi képsorokon látható, de a végeredmény szempontjából talán mindegy is.

A citrommagokat összegyűjtjük.

Az óvoda után sokáig nem hallottam róla, ott is csak az értelmetlen nóta kapcsán találkoztam vele és valószínűsíthető rokonával, bablencsével. Aztán szép lassan letisztultak a dolgok, kiderült, hogy az utóbbi nem egy botanikai öszvér, csicseriborsó pedig igenis létezik, még ha kevésbé is használjuk, mint a téli időszakban népszerű többi hüvelyest. Pedig megérdemelné!

A 80 éves Feri bácsi, meglátván teraszunk kis asztalkáján a szaladossütő-tálat, örömmel nyugtázta, hogy megtartottuk ezt az ősi darabot (amely valóban több mint 100 éves). Tetszett neki a tál közepére tett jókora korall a szebbnél szebb tengeri sünök vázával és kagylóhéjakkal körítve.

A szaladossütő kb. 40 cm átmérőjű, 10 cm magas, barna, mázas cseréptál. Társaságunk fiatalabb, szalados témában járatlan tagjainak igyekeztünk elmagyarázni, mi is ez az étel: búzacsírából készülő massza, melyet a tálba öntve, kemencében sütöttek meg. Tetején fényes, kb. 1 cm vastag, karamellízű kéreg képződik - ez nagyon finom -, alatta lágyabb, édeskés, puha tésztaszerűség - ezt én nem szerettem.