Kapanyél

Mától a Kapanyélen új sorozat indul, a "Füvészkerti séták". Két egyetemista, Tarján Gergely Zsolt és Kiss Tamás tavaly önszorgalomból és nagy lelkesedéssel indították el a "FitoFriday"-t, mely - nevével ellentétben - kéthetente szombatonként tartott tematikus előadássorozat. Minden a növényekről szól, mégis kicsit másképpen, mint azt sokan várnák: itt inkább kerül előtérbe a közösségi kertek világa, vagy éppen Doktor House és a növények kapcsolata, és kerül háttérbe a szigorúan vett botanika. A fiúk ma a füvészkerti kaktuszokról és pozsgásokról írnak.

A "mindenre jó" Aloe vera

A tavaszt váró figyelmes kertészszem már látja kedvencein a változást. Fényesebbek, keményebbek, zöldebbek a levelek, hegyesebb szögbe állnak a hajtások - ébredezik a növény. Már amelyik. Mert vannak a mártírok, amelyekre tudatlan gazdájuk végzetest bajt hozott, holott kis odafigyeléssel jobban is tarthatta volna őket.

Ha megtaláljuk a növény helyét, mindenki jól érzi magát

A gyümölcsfák metszése nem ördöngös tudomány, de igaz, ami igaz, kell hozzá némi érzék és gyakorlat. Aki most tanulja a mesterséget, jobban teszi, ha egy szakkönyvet vesz kézbe, vagy az interneten megbízható, hozzáértő szerző tanácsait fogadja meg. A szerzők gyakorlati felkészültségét könnyen lehet tesztelni. Aki azt ajánlja, hogy minden metszlapot sebkezelővel ápolni kell, biztos, hogy nem sokat dolgozott a kertben, mert a meleg szobában könnyű elképzelni, hogyan kell egy hatalmas almafa sebeit kenegetni. Ettől még jó lehet, amit ajánl, de szerencsésebb, ha gyakorlatiasabb a tanács.

Az ügyes gépek segítik a metsző munkáját

Miközben a ház lakói már nagyban a karácsonyra készülődnek, nagyszerű társaság munkálkodik az erdei és a kerti talajokban, hogy az ősszel lehullott falevelekből, levágott fűszálakból és másféle szerves anyagokból tavaszra príma humuszt készítsenek. A talajban élő baktériumok tevékenysége révén az ásványi anyagok a növények számára felvehető állapotba kerülnek.

A fák is segítenek a szerves anyag lebontásában

Csak hogy fogalmunk legyen, mekkora társaságról van szó: az erdészek kiderítették, egy jobbfajta erdei talaj 1 grammjában, 20 centis mélységben szűk ötmillió baktérium és negyedmillió sugárgomba él. Mélyebb rétegekben már kevesebben vannak.

A következő napokban nem lesz hideg, fagyok se várhatók még, úgyhogy elvégezhetjük mindazt a kertben, amire eddig nem volt időnk.

- A jövőre virágágyásnak kiszemelt területet ássuk fel, és ha van már, forgassunk bele félig érett levélkomposztot. Így tavasszal finomszemcsés, laza talajunk lesz.

- A tavaszi hagymásokat még most sem késő elduggatni. A nagyobbakat kétszer olyan mélyre kell ültetni, mint amekkora a hagyma. A pocok nagyon szereti a virághagymát, főleg a tulipánét, ezért jobb, ha a hagymákat kosárban ültetjük a földbe. Ilyet dróthálóból magunk is könnyedén készíthetünk. (0:50-nél kezdődik)

- A krókuszhagymákat legegyszerűbben úgy ültethetjük el, hogy fogunk egy marékkal, és leejtjük a földre. Ahova pottyantak, ott késsel fúrunk egy kis lyukat, és hüvelykujjal egyszerűen belenyomjuk a földbe. Így teljesen természetes hatást érhetünk el, a virágok úgy fognak kibújni a földből, mintha csak véletlenül kerültek volna oda.

- Kukkantsunk be a deszkák, kövek alá, talajrepedésekbe, és ha „fehér gyöngyöket” találunk, azonnal semmisítsük meg, mert ezekből még novemberben kikelhetnek a csigák.

Aki pedig programra vágyik, ma délután 3-kor a Füvészkertben a FitoFriday – ami most már Saturday- keretében általános séta ingyenes vezetéssel, sok-sok érdekes történettel.

Vasárnap Márton-nap, ne felejtsünk el libát enni! A Néprajzi Múzeumban egész nap libás programok, a madarak szerelmeseinek pedig délután 2-kor „Tukántól a fecskéig” címmel Bankovics Attila ornitológus tart előadást.

Egyébként pedig országszerte Márton-napi vigasságok, szinte mindenki talál valamit lakhelye közelében.

Szép hétvégét!