Kapanyél

Tudta? Magyarországon 2 gólyafaj fordul elő

A mindenkinek ismerős gólya hivatalos neve: fehér gólya (Ciconia ciconia), de él nálunk egy kevéssé ismert rokona, a fekete gólya (Ciconia nigra) is. A két madár méretre azonos, színbeli eltérések a következők: a fehér gólyán fekete szín csak a szárnyán, az evezőtollakon van, az összes többi tolla fehér. A fekete gólyának csak a hasa fehér, a többi tolla fekete (alulról a szárny tövénél van még egy kis fehér szín, valamint egyes példányoknál a faroktollak is fehérek lehetnek). A fej és nyak tulajdonképpen csak messziről tűnik feketének, közelről színjátszó zöldes-kékes színű, mely a vörös csőrrel és szem környékkel az egyik legszebb madárrá teszi a fekete gólyát. A fent leírt nagy különbségek ellenére főleg rossz látási viszonyoknál vagy nagyobb távolságból nem mindig könnyű a megkülönböztetésük, a reptében kinyújtott fej és nyak színe a legjobban megfigyelhető bélyeg.

Az állandó helyszűkével küszködő városi hobbikertésznek nagy csapás, ha birodalmát házi kedvencekkel is meg kell osztani. Az ebekkel egyszerűbb a helyzet: legtöbbjüknek egy kerítés vagy kennel megálljt parancsol. A macskák viszont amolyan 3D-s jószágok, nemcsak a talajon szaladgálnak, ügyesen másznak fára, kerítésre, őket sokkal nehezebben lehet kordába kényszeríteni.

Tudta? Hazánkban 3 fecskefaj fordul elő

A fecskefélék családjából Magyarországon a füsti fecske (Hirundo rustica) tartozott (a múlt idő nem elírás!) a leggyakoribb és legismertebb madarak közé; számos versben feltűnik a régi falusi porták, állattartó épületek csicsergő madara. Színezete felül acélkék (távolabbról ez feketének tűnik), az alsó oldala fehér, torka téglavörös. Nagyon jellemzőek hosszú szélső faroktollai.

A molnárfecske (Delichon urbica) szintén kötődik az emberi építményekhez, az állattartáshoz viszont nem. Fészkét a házak külső homlokzatára építi. Zömökebb alkatú, felül acélkék, alsó fele fehér, faroktollai rövidek, enyhén villásak, felülről nézve a farok tövén fehér folt látható.

A partifecske (Riparia riparia) állománya nagyon hektikusan alakul hazánkban. Eredeti fészkelőhelyei a folyók által kialakított függőleges partfalak, ezek mellett gyakran megtelepszik homokbányákban is. Barnás színezetű, alsó része fehér, a nyak környékén egy barna szalaggal.

Erdőt járva, de parkokban, kertekben is gyakran találkozhatunk a fák törzsén kúszó, tarka tollazatú madárral: ő a harkály. Jellegzetes külleméről már a gyerekek is felismerik az erdők doktorát.

Tudta? Hazánkban 9 harkályfaj fordul elő.

Fekete harkály

A tél beálltával az etetőkön nyüzsgő madarak leggyakoribb fajai a cinegék. Ők azok, akik legelsőként találják meg a kitett napraforgót, de bármilyen furfangos technikát kívánó etető szerkezetből meg fogják szerezni az ennivalót. Kutatnak az avarban, mint a rigók, csüngnek a fák ágain, megkapaszkodnak a fatörzsön, mint a csuszka. Tavasztól nagy rovarpusztítók, télen viszont átállnak egy teljesen más kosztra: rájárnak a napraforgóra, faggyúra, konyhai hulladékra…