Valahogy csak nem akar vége lenni a télnek. Körülnéztem anyuék kertjében, hátha a virágok már jelzik a tavaszt, de csak a hóvirág nyílt ki.
Valahogy csak nem akar vége lenni a télnek. Körülnéztem anyuék kertjében, hátha a virágok már jelzik a tavaszt, de csak a hóvirág nyílt ki.
Emlékszem, amikor 10 évvel ezelőtt kertes házba költöztünk, legelőször hóvirághagymát hoztam a nagymamám kertjéből, hogy elültethessem. Még elképzelésem sem volt arról, hogy milyen stílusú lesz a kertem, milyen növényeket szeretnék, de hóvirágra feltétlenül szükségem volt. Azóta is minden évben már karácsony előtt lesem az ágyásokat, kibújtak-e már a kis, zöld levélcsúcsok.
Most újévre már az első virágok is megjelentek és a múlt heti melegben szépen sorban kinyíltak a hóvirágok. Az évek során elszaporodtak a kertemben, itt is, ott is felbukkantak. Nem győzöm csodálni a vakítóan fehér szirmokat, az üde zöld leveleket, egyszerre érezni kezdem a tavasz közeledtét… Egy kis csokor hóvirág most is a szobámban illatozik. (Bizony, a hóvirágnak erőteljes, édes illata van.)
A hóvirág (Galanthus nivalis) az amarilliszfélék családjába tartozó évelő. Kb. 1 cm-es hagymájából tél közepén keskeny, hamvaszöld levelek hajtanak ki. Ezzel szinte egy időben fehér bimbó bújik ki a levelek közül. A kifejlődött virág harangszerűen bókoló, három külső és három belső lepellevele (szirma) van. A külsők fehérek és csepp alakúak, a kicsi belsők zölden csíkozottak. Erdei sétákon tömegével láthatunk hóvirágot az avarban megbújva, de ne szedjünk belőlük, mert szigorúan védett. Ha szeretnénk hóvirágot ültetni a kertünkbe, hagymáját megvásárolhatjuk a kertészeti szakáruházakban.
Utolsó kommentek