Kapanyél

A héten beköszönt "bolond" április, mely idén sem hazudtolja meg magát: a hegyekben hóesést, éjszakai fagyokat hoz, meg  húsvétot.

Április – Szent György hava

14. hét:

- április 1. (Hugó): A naptárreform előtt az év kezdetét jelentő ünnep volt, utána már komolytalan, bolond nappá vált. A népi hiedelem szerint, aki e napon vet, az is bolond, mert az ilyen magból nem lesz termés. Új dolgokba kezdeni se érdemes, mert nem sok jó sül ki belőle.

- április 2. (Nagycsütörtök): Megszűnik a harangozás: "a harangok Rómába mennek", és legközelebb Nagyszombaton szólalnak meg. Zöldcsütörtöknek is nevezték, ilyenkor spenótot, fiatal csalánt főztek, hogy jó termés legyen. A csirkék ételébe is vagdalt csalánt kevertek.

- április 3. (Nagypéntek): A legszigorúbb böjt és általános tisztálkodás napja: meszelnek, takarítanak, nagymosást tartanak, az állatokat is megfürdetik. Aki napfelkelte előtt megfürdik, azon nem fog majd a betegség.

- április 4. (Nagyszombat): Nagyszombat délelőttjén az asszonyoknak sok dolga volt: ekkor főzték meg a húsvéti sonkát, tojást, kolbászt, sütötték a húsvéti kalácsot, és a tojásokat is e napon festették.

- április 5. (Vince, Húsvétvasárnap): Ha addig nem, Vince napjától már mindenképpen itt a tavasz. Húsvétvasárnap piros tojást tettek a mosdóvízbe, és a család abból mosakodott, hogy egészségesek legyenek egész esztendőben. E napon munkatilalom volt: seperni pl. azért volt tilos, mert kisepernék a locsolókat a házból. A húsvéti szertartásokhoz tartozott az ételszentelés: a kenyér, kalács, bor, bárány, sonka voltak a leggyakoribbak. A sonka csontját kiakasztották a gyümölcsfára, hogy sokat teremjen. E naphoz kapcsolódott a zöldágjárás és a kakaslövés is.

A 13-14 éves fiúgyermekek egy héttel a kakaslövés előtt végigjárták a falut, hogy 3-4 kakast a közösen adott pénzből megvegyenek. Húsvét első napján délben gyülekeztek és elbúcsúztatták a kakast. Ezután a táblára rajzolt életnagyságú kakas ábrájára nyíllal lőttek. Aki a tábla közepére festett fekete pontot eltalálta, az a győztes, aki este az asztalfőn fogyaszthatja el a megvásárolt kakasok, ill. tyúkok húsából és marhahúsból főzött levest, és neki jár a kakas combja, szíve, mája.

Ha tetszett a bejegyzés, oszd meg ismerőseiddel és csatlakozz a Kapanyél Facebook-közösségéhez!

Április - Szent György hava

17. hét

- április 21. (Konrád) Húsvéthétfő: A locsolás, a hímes tojás ajándékozásának ideje. Mindkettő ősi termékenységvarázslásra vezethető vissza. A tojás ezen kívül Jézus újjászületését, piros színe a vérét jelképezi.

A locsolók a lányokat a patakhoz, folyóhoz, kúthoz vitték, és ott vagy megmártották őket, vagy vödörszám öntötték rájuk a vizet. De csak délig, utána már nem volt illendő.

Jutalmuk hímes tojás volt: a kisfiúknak hagymahéjban festett, a férfiaknak sokszor szöveges.

- április 22. (Csilla): Húsvétkedd, a visszalocsolás napja volt. A lányok két oldalról végigállták az utat, ezért a legények nem mertek arra menni dolgozni, inkább a kerten át szöktek ki a mezőre. Aki mégis az utcára keveredett, pórul járt.

- április 24. (György): Sárkányölő Szent György napján hajtották ki először az állatokat, mert a fű már elég nagy a legeltetéshez.
Gonoszjáró nap is, ezért a kerítésre, ajtóra tüskés ágakat tesznek, hogy a boszorkányokat távol tartsák.

Féregűző nap: kitakarítják a lakást, az istállót. A falubeliek körbejárják a földjeiket, megfürdetik az állatokat.
Ilyenkor kell vetni a salátát, krumplit, kerti virágokat.
Ha Szent György nap előtt megszólal a béka, nem lesz eső a nyáron; a mennydörgés a bő termés előjelzője.

- április 25. (Márk): A kukoricavetés és a búzaszentelés napja. A megszentelt búzaszálakat gonoszűzésre használják.
Ha ezen a napon pacsirta, fürj vagy béka szól a búzából, az jó termést ígér.
Ha a fülemüle hallgat, változékony lesz a tavasz, ha énekel, szép idő lesz.

Kiszehajtás

- április 8. (Dénes) – A név a görög Dionüsziosz névből ered, melynek jelentése: Dionüszosznak – azaz a bor és a szőlő istenének - ajánlott.

- április 13. (Ida): Virágvasárnap, a húsvét előtti vasárnap. Sok helyen az egész hetet "virághétnek” hívják, amely a legalkalmasabb időszak a virágmagvak vetésére.

Virágvasárnap a barkaszentelés, a villőzés és/vagy a kiszehajtás napja is. A katolikus egyházban a virágvasárnapi mise előtt pálma- és olajfaágakat áldanak meg; a mi éghajlatunkon ezeket helyettesíti a barka, amely megszentelve tűz, villámcsapás és zivatar ellen hatásos. Ezenkívül rontás ellen is véd, ezért pl. a Zemplénben a szentkép alatt tartották.

A kert földjébe tűzött barkaág elűzi a férgeket.

Egyes vidékeken virágvasárnap volt a kiszehajtás. A kisze általában menyecskének öltöztetett szalmabábu, aki a telet, a betegségeket és a böjtöt jelképezi. Úgy tartották, aki elsőnek kezdi öltöztetni, nemsokára férjhez megy. Hogy megszabaduljanak tőle, a lányok végigvitték a falun, majd vagy elégették, vagy vízbe dobták.

A kiszehajtás mellett vagy helyett más vidékeken a villőzés volt szokásban. A villő szalagokkal, kifújt tojásokkal feldíszített fűzfaág, amellyel a lányok járták a házakat, és mindenhol elénekeltek egy nótát. A ház gazdasszonya kiment a lányokhoz, valamelyik villőágról letört egy gallyat, és sorra verte őket, hogy minél hamarabb férjhez menjenek. A villőző lányok ajándékba általában hímes tojást kaptak.

Április - Szent György hava

14. hét:

- április 1. (Húsvéthétfő): Sok népnél évkezdő ünnep volt, a tavaszi napéjegyenlőséget, a természet újjászületését ünnepelték. A naptárreform után "komolytalan" újév, bolond nap lett.
Bolondnak tartották, aki ezen a napon vetett, mert a hiedelem szerint az ilyenkor vetett mag nem kel ki, nem lesz belőle jó termés.
A bolond napon nem jó új dologba kezdeni.

- április 2. (Áron): Húsvétkedd a visszalocsolás napja volt. A legények nem mertek  végigmenni a falun,mert a leányok az utca két oldalán várták őket.

- április 5. (Vince): Megcsordul a jégcsap az ereszen. Ha eddig nem, most már biztosan itt a tavasz.

- április 6. (Bíborka): Ha esik az eső, szűk lesz az esztendő.

Március - Böjtmás hava

13. hét:

- március 25. (Gyümölcsoltó Boldogasszony): E napon kell a fákat oltani.  A palántaültetés, fatisztogatás napja is egyben. Ekkor helyezik el az oltóágat.
Fecskehajtónak is mondják, mert a jó idő ekkorra hazahajtja a vándormadarakat.

Az e naphoz kapcsolódó időjárási megfigyelések: ha derült az idő, bő termés várható. "Gyümölcsoltó hidege, téli hónapnak megölõje."

- március 28. (Nagycsütörtök):  Megszűnik a harangozás: "a harangok Rómába mennek", és legközelebb Nagyszombaton szólalnak meg.
Zöldcsütörtöknek is nevezték, ilyenkor spenótot, fiatal csalánt főztek, hogy jó termés legyen. A csirkék ételébe is vagdalt csalánt kevertek.

- március 29. (Nagypéntek): A legszigorúbb böjt és általános tisztálkodás napja: meszelnek, takarítanak, nagymosást tartanak, az állatokat is megfürdetik.