Sokan úgy tartják, amíg nincs hó, nem kell etetni a madarakat, mert ellustulnak. Mások már hetekkel ezelőtt kirakták az etetőket, ahogy megjelentek az első kis éhenkórászok a kertben. Így vagy úgy, a lényeg az, ha elkezdtük az etetést, tavaszig mindenképpen folytatni kell. 

Kicsit körbenéztünk a neten, ki milyen alkalmatosságba helyezi ki a csemegéket, ha el akar szakadni a kivágott műanyag flakontól. Bár a madarak szempontjából nyilván a tartalom a lényeg, úgy tűnik, a variációk száma szinte végtelen, csak az ügyes kéz (vagy annak hiánya), a pénztárca, esetleg a jó ízlés szabhat határt.

A legegyszerűbb a kertben meglévő állvány feldíszítése almával, csipkebogyóval, kökénnyel. A madaraknak finom csemege, nekünk szép látvány.

A felturbózott madáretető házikó a 66-os útra röpítve valószínűleg hidegen hagyja a kis szárnyasokat, hacsak nincs tele magokkal.

Szintén egyszerű, de már kicsit a horror irányába visz a bunjee jumpingoló magember.

Meglepően sok madáretető hajaz az ősellenségekre: nem teljesen világos, hogy a macska vagy kutya alakú etetők a csapatépítő tréning részét képezik-e, avagy a madárkák ellenségfóbiáját hivatottak gyógyítani. Ez utóbbit látszik erősíteni az "angyalbőrbe" bújtatott cicus az alsó képen.

Ha leesik a hó, lelkünk megnyugtatására sapkát és kesztyűt is kirakhatunk kis vendégeinknek.

 És ha már az elején megemlítettük a jó ízlést, tessék!

A madáretetők lelőhelyéhez katt a képekre, további ötletek itt.