Ha minden igaz, még néhány nap, és a kertek újra felszabadulnak a hó fogságából. A melegebbre forduló idő meghozza a kertbarátok mozgás- és munkakedvét. Nagy csapást lehetne most mérni a gyepet rontó mohára.

Hogy végleg eltűnjenek a kertből, csökkenteni kell az árnyékot, az öntözővizet, és ajánlatos levegősebbé tenni a talajt. Ügyes metszéssel az árnyékot lehet visszafogni. Ez persze nem a fás növények kiirtásával jár, csupán a gyepekre, gyepszélekre árnyat borító ágak, gallyak, bátor metszését jelenti.

A legtöbb növény fő metszésének ideje a tél vége. A munka elvégzésére lehetőleg fagymentes napot válasszunk. Ilyenkor kellemesebb a szabadban dolgozni, de vannak, akik úgy gondolják, hogy a növénynek is jobb, ha melegebb időben nyiszálják ágait. Ha a naptárat nézzük, akkor a kert díszfáinak metszésére általában a mostani idő a legalkalmasabb.

Vannak azonban olyan fák (például vadgesztenye, kőris, dió vagy berkenye), amelyek nehezen újulnak meg, ezért ezeket kockázatos most metszeni, inkább a kora ősz ajánlatos. Nem kell feltétlenül metszeni azokat a fákat sem, amelyek maguktól kevés elágazást képeznek, vagy erőteljes, vastag hajtásokkal növekednek. Ilyen a szivarfa vagy a szömörce. Szintén csak a legvégső esetben szabad metszeni, és csak az elszáradt vagy sérült hajtásokat szabad eltávolítani a bükk, gyertyán, magnólia, nyír, tölgy koronájából.

A metszést igénylő lombhullató cserjék esetében a vágás időpontját meghatározza a virágzási idő. Tél végén és kora tavasszal a nyáron, az idén növő hajtásokon virágzókat kell metszeni, ilyen például a nyári orgona (kép fent), fehér som, mályvacserje, pimpó, fagyal. Ezek akkor lesznek a legszebbek, ha az egyéves hajtásokat rövid csapra, 1-2 szemre vágjuk.