Még el sem kezdődött az igaz tél, máris kezdődnek a muskátlikkal a bajok. Kertbarátaim egy ideje már vészjeleket küldenek. Számtalan módon lehet muskátlit teleltetni. Ha fázik, vagy vakoskodik a sötétben, az nem akkora baj, mintha világosban melege van.

A legjobb muskátli-telelőhely, amit mostanában láttam, Anyósom lépcsőházában lelhető fel. Nyugati fekvésű üvegfal tövében, teljes díszben lapulnak az erejük teljében lévő állómuskátli-tövek. A hőmérséklet olyan, amilyen egy üvegfalú, fűtetlen lépcsőháztól elvárható. Minden lépcsőforduló pompázik a piros, rózsaszín, fehér virágú növényektől. Bimbó ugyan kevés maradt meg a nyárról, de a becipeléskor meglévő virágok sokáig virítanak. Az itteni muskátlimester érti a dolgát.

Többször is végigtapogattam a cserepek földjét. Tökéletes: éppen nedves, de nem vizes. Az edények alatt nincs alátét, tehát inkább a lépcsőházat áztatják el, de a növény nem tocsog. Tavasszal, úgy, ahogy vannak, kikerülhetnek a szabadba.

A muskátliteleltetés másik véglete a madzagos megoldás. Egyszer egy hatalmas körtefát vágtunk ki egy villában, és – valamikor biztos szükség lesz rá alapon – becipeltük a hasábokat a fáspincébe, ahol a plafonról logó egyetlen izzó pislákolt. A sokadik körnél jöttem rá, hogy az egyik stelázsira aggatott, madzagokon logó és állandóan a nyakamba potyogó gusztustalanság kiszáradt muskátlitő. A háziak ősszel leszedték a leveleket a megtisztított tövekről, s a hűvös, száraz pincében fellógatták. A muskátli szépen egyenletesen kiszáradt, s ott hintázott tavaszig. Akkor újabb válogatás következett, és az életjelet nem mutató szárrészek eldobása után pár napra egy vödör vízbe kerültek, majd zsupsz új föld a cserépbe, és mehetett a spárgás muskátli. Tízből hét sikerrel nekiindult a szezonnak.

Most viszont kétségbeesetten panaszolja egyik ismerősöm, hogy a verandára bevitt futómuskátlikkal baj van. Nyurgulnak, sápadt hajtásokat eregetnek az égbe. Legszívesebben azt javasoltam volna, hogy dobja ki, mert futó muskátlit nem teleltetünk. De tudom, úgysem fogadta volna meg, hát akkor jöhet a „b” verzió, mellyel sok munka árán némi esélye lehet a növények megmentésére. Ha tudja, a hőmérsékletet kellene csökkenteni, de ha már megindultak a tövek, akkor baj lehet belőle, mert így is, úgy is elfogy a tartalékolt energia.
Ha nem tud változtatni, akkor több fényre lenne szükség, s egész télen vegetációban lehet tartani a töveket. Bár a futómuskátlik általában olyan hibridek, amelyek egy évben kiadnak magukból mindent, azért nem elképzelhetetlen, hogy túlélik a telet.