Közeleg az ősz és a nagy kerti szemetelés ideje. Ahol rendszeresen füvet nyírnak, a cserjék, fák lombját, a nyesedéket összeszedik, ennek eltüntetése komoly gondot okoz. Sokféle trükk létezik, amelyekkel csökkenteni lehet az ápolt kertben halmozódó szerves anyagot, de minden nem tömhető a kukába, nem gyömöszölhető a bokrok alá, és egyre több helyütt tiltják a szomszédbosszantó égetést is.

A szemételtüntető trükkök sora kezdődhet az anyag mérséklésével. A legtöbb hulladékkal a gyep nyírása jár, ha azonban nem a friss füvet gyűjtjük össze a fűnyíró kosarával, hanem a gyepen hagyjuk 24 órát száradni, s utána gereblyézzük össze, máris tizedére csökken a nyesedék térfogata. Ha a gyepen hagyjuk, hogy abból mulcs legyen, s a nemezes maradékot az őszi gyepszellőztetéssel szedjük fel, és egy menetben gyűjtjük össze, akkor kiderül, ez nem lesz sokkal több, mint egy nyírás során keletkező friss fű.

Jó az is, ha kialakítunk a kertben egy részt, ahová a levágott füvet öntjük. Ha nem magasak a kupacok, hanem elterítjük – 100 négyzetméternyi gyep nyesedékét – 5 négyzetméteren, akkor ez egy év alatt a talajlakó hasznos szervezetek segítségével eltűnik, pontosabban átalakul.

Ahol megoldott a háztartási hulladék elszállítása, és nem kell az esetleges kukahasználó közösséggel egyezkedni, folyamatos porciózással megoldható a kerti hulladék eltüntetése. Ha nagyobb tételről van szó, és nem fér az edénybe, akkor erős nejlonzsákba kell gyömöszölni. Hogy ne maradjon az utcán a zsák, jobb külön megállapodni a szemétszállítókkal: tegyék be a kukásautóba az extra tételt is. A legújabb környezetvédelmi szabályok szerint a kerti hulladékot külön kellene kezelni. Ezért a nagyobb városokban e célra telepeket tartanak fenn, ahol eltérő díjazással befogadják a kerti hulladékot is, s ehhez az önkormányzatoknál, de másutt is lehet – díjazás ellenében – olyan nejlonzsákot vásárolni, amelyet a kukások összegyűjtenek.

Viszonylag füstmentesen égethető a száraz zöldszemét, ha egy az oldalán is kilyuggatott vashordóba lassan adagoljuk az égő tűzbe

Ha darálóval ellátott lombporszívót használunk – a legtöbb ilyen – akkor az ősszel lehullott falevél is összezsugorítható. Általában 7-10-edére töri a készülék a felszippantott száraz lombot. Mindebből kiderül, hogy némi többletköltséggel és ügyeskedéssel csökkenthető a képződő lágy növényi részek tömege. Akinek nincs lombporszívója, egy fűnyíróval is felapríthatja a faleveleket. Két ember kell hozzá: az egyik egy homokozó méretű területen tologatja a fűnyírót, segédje pedig vasvillával vagy a gyűjtőzsákból szórja a fűnyíró alá a száraz leveleket. Így hamar bele lehet tanulni, hogyan sikerül töredékére csökkenteni a falevelek mennyiségét. Kampányszerűen jelennek meg a metszés maradványai is. A legjobb, ha motoros nyesedékaprítóval feldaraboljuk; a nagyobb ceruzaforgácshoz hasonló mulcsanyag kiválóan használható a cserjék alatt, ágyásokban.

A kerttulajdonosnak azonban ezeknél a módszereknél sokkal egyszerűbb, és a környezet kímélése szempontjából a kidobásnál hasznosabb is a komposztálás. Évente nagyjából száz négyzetméterenként egy köbméternyi friss hulladékkal számolhatunk.
Arról nem szabad megfeledkezni, hogy a szemétként jelentkező szerves anyagot előbb-utóbb pótolni kell. A természetben a földre hullott levelek, az elszáradó fűszálak, növények a talajban hosszabb-rövidebb idő alatt lebomlanak, és helyben maradva a növények számára újrahasznosulnak. Ha viszont az élőhelyről, ez esetben a kertből elkerülnek, akkor pótlásukról mesterségesen kell gondoskodni. Ezért is javasolható a komposztálás. Egy komposzthalom segítségével a kertben és a konyhában keletkező szerves maradékokat tápanyagban gazdag humusszá lehet alakítani.