Rengeteg augusztusban pompázó növény van, e hónap különlegessége mégis a bábakalács, pontosabban a szártalan bábakalács (Carlina acaulis). Elöljáróban tudni kell róla, hogy Magyarországon a hegyi rétek, legelők egyre ritkuló, őszirózsaféle növénye. A Bükki Nemzeti Park címernövénye védettséget is élvez, eszmei értéke 2000 forint. Ezért itthon nem nagyon érdemes szedni, viszont a közeli Ausztria 1800 méter feletti részein már nyugodtan lehet ilyenkor, augusztusban kaszabolni, ugyanis a magasabban fekvő réteken, legelőkön, száraz lejtőkön szeret élni. 

Az ezüstös fény világít a legelőn 

 

Júliustól szeptemberig virágzik fehér, fénylő virágokkal. Erre a trükkre azért van szükség, mert ilyen magasságban már kevés a rovar, de a fészkes virágzat fellevelei a napfényt tükörként alulról a virágzat csövecskéire vetítik, ami akkor továbbítja az ezüstös fényt, ha bővelkedik nektárban. Ez viszont csalogatja az UV-fényt érzékelő megporzó rovarokat. Németül egyébként ezüstbogáncsnak nevezik. A kalács név magyarázata: a szártalan bábakalács húsos fészektányérját régen ínségeledelként fogyasztották.

A magaslati legelőn nagy kincs a megporzó rovar

A szártalan bábakalács a magasabb németajkú területekhez kötődik, amit tudományos elnevezése is bizonyít. A középkor kezdetén a pestis pusztítása ellen a különböző országokban más-más pestist gyógyító füvet tartottak hatásosnak. A bábakalácshoz kötődő legenda arról szól, hogy a pestis ellen hatásos füvet kereső Nagy Károly vaktában kilőtt nyila a bábakalács szárát lőtte át – ezért szártalan. Károlyra, latinul Carolusra utal a növény tudományos neve: Carlinus. A régi füvészek szerint a bábakalács akkor a leghatásosabb, ha augusztus közepe táján, a kora reggeli harmatban szedik. Gyökerét a népi gyógyászatban ma is használják gyomorpanaszokra.

Az alacsonyan elágazó növényt időjósnak is tartják, a virágok ugyanis esős időben, vagy közvetlen előtte bezáródnak, így védve a rothadástól a növényt.

Ha becsukódik, eső közeleg 

E trükk alapja, hogy a magasabb páratartalom mellett az alsó levelek a felsők felületénél több vizet tartalmaznak. Ezért a fellevelek összegömbölyödnek, így védve a virág az esőtől és következményétől, a rothadástól.

Szerző: Czauner Péter

Ha tetszett a bejegyzés, oszd meg ismerőseiddel és csatlakozz a Kapanyél Facebook-közösségéhez