Emlékszem, gyermekkoromban a nagymama vidéki kertjébe kirohantam mezítláb, hogy a még harmatos mentából saját kezemmel szakítsak egy csokorral. Aztán élvezettel szívtam magamba a menta illatát. Később már csak a nagyáruházak zöldségosztályán találkoztam a fehér műanyag poharas snidlinggel.

Pedig milyen szívesen élnénk át azt a pillanatot, amikor sütés közben egy kis rozmaringra van szükségünk, és csak kiszaladunk a fűszerkertünkbe. Persze bonyolultnak tűnik az egész... Kapkodva kimenni a vizes, sáros kertbe, és letépni egy darabka fűszernövényt díszítésnek, vagy az étel kiegészítéséhez. Jó érzés lenne, ha tiszta konyhai körülmények között tudnánk felhasználni ezeket az egészséges és ízletes növényeket, miközben kertünk természetes adottságait is kihasználhatnánk. Pedig már a rómaiak, a középkori papok és apácák is ismerték ezek kiskerti hasznosítását.

Fűszerkertet építünk

A fűszerkert kialakítása elsőre fárasztó feladatnak tűnik, de megéri szakszerűen megtervezni és megépíteni, mert a későbbi hónapok meghozzák majd az eredményt. Először is keressünk egy félárnyékos, vagy enyhén napos részt kertünkben. Ide a konyhánktól, teraszunktól kis tipegő sor vezessen, mert így tudunk majd száraz lábbal sütés-főzés közben gyorsan a kívánt alapanyagokhoz jutni. A kialakítást azzal kezdjük, hogy egy min. 2 x 2 m területen 20 cm mély tükröt alakítunk ki. Ide trágyás, rostált termőföldet terítünk. Az előkészítő talajmunkák után sakktáblaszerűen 40 x 40 cm -es kőlapokat vagy fatipegőket helyezünk el, úgy, hogy a sarkaik zárjanak szorosan össze. Erre azért van szükség, nehogy bizonyos kalandvágyó növények átszökjenek a szomszédjukhoz (Menta). Az így kialakított négyzet alakú területekre gondosan beültethetjük a konyhánkban is szívesen látott növényeinket. Javaslom, hogy fajonként, 3-5 tövet is telepítsünk, hiszen fogyasztás esetén a növénycsoportnak meg kell tudni újulni. Egy 4-6 fős család éves gyógy- és fűszernövényigénye a termesztett választékból házi kerti körülmények között kis odafigyeléssel megtermeszthető.
Egy ilyen fűszerkertben ugyanakkor ott a helye a paradicsomnak vagy a futóbabnak árnyékolásként. Ne próbálkozzunk nehéz termesztési kultúrákkal, pl. sárgarépa, káposzta.

Leselkedő veszély

A csigák támadása. Sok csigaölő és -riasztó szer kapható, de egy természetes gyógymódokban hívő kertészkedő nem élhet jó lelkiismerettel ilyen megoldásokkal. Ezért vagy szerves anyagokból készítsünk egy 15-20 cm-es, a tetején kissé visszahajló „kerítést" kiskertünk köré, vagy a reggeli friss gyógynövényt és zöldséget begyűjtő sétánk során szabad szemmel keressük meg szemtelen kis vendégeinket, és tegyük egy vödörbe óvatosan. Majd a szokásos esti kerékpározásunknál, egyszerűen egy patak vagy árokparton helyezzük vissza a szabadba megtévedt csigáinkat.

Fűszerkertünk ápolása

A növényekkel beültetett négyzeteket feltölthetjük faaprítékkal vagy apróra darált fenyőkéreggel. Ennek célja, hogy öntözés és eső esetén a víz nem veri fel a sarat a növényeinkre. Öntözni naponta többször kis adagokban célszerű, legjobb, ha öntözőrendszer segítségével juttatjuk ki a megfelelő vízmennyiséget. A fűszerkert fenntartása egyszerű: távolítsuk el az elszáradt növényi részeket, a frisseket pedig használjuk fel minél gyakrabban!