Kapanyél

Nyár közepén anyukám büszkén mutatott néhány apró növénykére a kertjében. Nem látszottak túlzottan érdekesnek, de azért csak megkérdeztem, mik ezek. Okrák. Orkok? Nem, okrák...

Gyerekkoromban utáltam a spenótot. Pontosabban óvodás koromig nagyon szerettem, ezután jött egy hosszabb szünet, amikor rá sem bírtam nézni. Majd felnőtt fejjel ettem újra, és ismét megszerettem, de ekkor még csak a tányéromon láttam, nem foglalkoztam azzal, hogy néz ki maga a növény. Néhány éve már én is vettem spenótmagot, kipróbáltam az új-zélandi spenótot (Tetragonia tetragonioides) is.

Közönséges spenót

Kedvelem eme remek eledelt, mely veres, esetleg fekete levet ereszt. Rendre szedek gyermekemnek… is. Na jó, nem mekegek tovább.

Horvátországi nyaralásunkon sok helyen láttam ilyen jópofa, élénknarancs színű, tojás alakú gyümölcsöt. Megpróbáltam kideríteni, milyen növény is lehet?

Amikor életemben először ettem muszakát - bő 20 éve is van annak -, nem igazán foglalkoztam az összetevőivel. Finom volt, és kész. Csak jóval később tudtam meg, hogy az egyik hozzávaló a padlizsán. Akkor meg annak kellett utánajárni, mi fán is terem ez a zöldség.

Nem fán terem. Kelet-Indiából származik, manapság is a meleg éghajlatú országokban - Bulgáriában, Olaszországban, Romániában, Spanyolországban - a legelterjedtebb. Hozzánk valószínűleg török közvetítéssel került, innen a magyar neve: törökparadicsom. Konyhánkban még nem mindennapos dolog, pedig a hazai bolgárkertészek már 100 évvel ezelőtt is termesztették.