Kapanyél

Tudta? Magyarországon 35 nappali ragadozómadár-faj fordul elő

A hazánkban előforduló fajok két rendbe tartoznak. A vágómadár-alakúak rendjének tagjai a keselyűk, héják, rétihéják, ölyvek, sasok, míg a másik rendbe a sólymok tartoznak. A ragadozó madarak határozása nem egyszerű, sok esetben kifejezetten nehéz.

Hazánkban a 4 leggyakoribb faj: az egerészölyv, a vörös vércse, a karvaly és a barna rétihéja. Érdemes megismerni a jellegzetességeiket, hogy legalább ezeket el tudjuk különíteni egymástól.

Az egerészölyv (Buteo buteo) a leggyakoribb ragadozónk. Leginkább télen lehet belőlük sokat megfigyelni, amint az utak mentén ücsörögnek a fákon, kerítésoszlopokon. Közepes termetű, de ha közvetlenül az autónk mellől röppen fel, könnyen láthatjuk hatalmasnak, és az ölyvből hamar "sas" lesz. (A szirti sas - csak összehasonlításképpen - kétszer nagyobb az egerészölyvnél!). Röpképére jellemző a tömzsi megjelenés, rövid nyak, rövid farok, a szárny közepesen hosszú, az alapjánál szélesebb. Reptében gyakran kering rövid köröket leírva. Télen ugyan elvonul egy részük, északabbról viszont nagy számban érkeznek hozzánk telelni, így télen lényegesen gyakrabban találkozhatunk velük.

Október - Mindszent hava

43. hét:

- október 20. (Vendel): Szent Vendel a 7. században élt ír királyfi volt, aki miután egy ideig remeteként élt, elszegődött egy birtokoshoz nyájat ellenőrizni. Ezért lett a pásztorok védőszentje. Névnapján sok helyen tartottak pásztorünnepeket. E napon nem fogták be a jószágot és vásárra sem hajtották.

- október 21. (Orsolya): A káposzta és a kerti vetemények betakarításának napja. Úgy vélték, ilyenkor már ideje mindent felszedni, mert nem tudni, milyen időjárás jön. Ha sok az eső, kirepedhetnek a káposztafejek, ezért jobb inkább Orsolya napján leszedni. A Somló-vidéken és Kőszeg környékén a szüret kezdete.

Időjósló nap is: amilyen az idő ezen a napon, olyan lesz a tél is.

- október 26. (Dömötör): A Dömötör-napi hideg szél kemény telet jósol. Juhászújévnek is hívják, mert a juhászok ezen a napon számoltak el a gazdákkal, ill. ekkor hosszabbították meg a szolgálatukat. Az Alföldön ennek örömére állatvásárokat, mulatságokat, "dömötörözést" tartottak.

Október - Mindszent hava

42. hét:

- október 15. (Teréz): Több helyen asszonyi dologtiltó nap: tilos mosni és kenyeret sütni.
Sok helyen ilyenkor kezdenek szüretelni. Egerben ezért Teréz-szedés a neve.

- október 16. (Gál): A halászat befejező napja. A makk érése kezdeti napjának számított azokon a területeken, ahol makkoltató sertéstartással foglalkoztak.

- október 18. (Lukács): A Mecsekalján a gesztenyeszüret napja.

Nálunk elég gyakran törik el agyagcserép, mert egy-egy keményebb tél után elfárad az anyag és egy kis koccanásra is reped, vagy a szomszéd kisfiú rúgja szét, mert némelyik valamiért nem tetszik neki. A kisebb méretűek drénrétegként folytatják virágládák vagy -cserepek alján, de a nagyobbaknál megszakad az ember szíve, hogy apró darabokra kalapálja szét. Merthogy nem olcsó mulatság manapság egy méretes cserép.

Június - Szent Iván hava

24. hét:

- június 9. (Pünkösd)

- június 10. (Margit): Legyes Margit napján nem szabad kinyitni az ablakot, mert akkor ebben az évben sok légy lesz. Retkes Margitnak is hívják, mert az ilyenkor vetett retek finom gyenge marad. Általában esős nap.

- június 11. (Barnabás): Szénakaszáló és gyógyfűgyűjtő nap

- június 13. (Antal): Dologtiltó nap: ha egy asszony ezen a napon lisztbe nyúl, kelés nő a kezén. Ha nagy esők jönnek, "Szent Antal elviszi a szénát!"

- június 15. (Jolán, Vid): Vitus vagy Vid napja is, aki a vitustánc, hisztérikus rohamok, őrjöngés, kígyócsípés, kutyaharapás esetében segít.

Úgy tartják, ilyenkor fordul meg az időjárás, amely egyben termésjósló is: jó idő esetén jó, rossz időben pedig rossz termés várható. Ha Szent Vid napján eső esik, hibás lesz az árpa. A megfigyelések szerint e napon gyakran zivataros, viharos az idő.