Kapanyél

Egy igazi kertbarát külföldi nyaralása idején érdeklődéssel figyeli a helybeliek igyekezetét. A legtöbb nyaralóhely közparkjaiban, botanikus- és magánkertjeiben van is mit tanulni. Népszerű Horvát-, Görög-, Olasz-, Spanyol- és Törökország, ahol rengeteg olyan növénnyel is találkozhatunk, amelyeket szívesen látnánk saját kertünkben vagy dézsában a balkonon. Nem árt, ha zsebkertbarátkészlettel indulunk a mediterrán országokba nyaralni. A megpakolt autóban mindig találni egy kis helyet egy-egy dugványnak, amiből itthon szép emléknövényt lehet nevelni. (Azt azonban tudni kell, hogy az Unión túli területekről beérkező növények, növényi részek behozatalára sokféle korlátozás létezik.)

A legjobb lenne palackkertben hazahozni a növényeket

A legtöbb kert mostanra már tele van mindenféle növénnyel, az egykor kicsik mára terebélyesek lettek, vagy legalábbis nehéz valamilyen impozáns darabnak helyet találni. A kertkép frissítésére még a nyár közepén is pompás megoldás lehet valamilyen díszfű. Szoliternek jók egyesével vagy többedmagukkal, de a nagyra növők sora térhatárolónak is ragyogó, és ha kis tó mellé kerülnek, szemre megnagyítják a vízfelületet.

A nyári szellő még a szennyezett városokban is meg-meghozza a hársak igazán kellemesnek mondható illatpamacsait. Régi leírásokból is kitetszik, hogy a strapabíró hársfák évszázadok óta kedvelt, levegőtisztító városi növények. Közeli rokonként a családba vagy félszáz féle hársfa tartozik, de Magyarországon főként a kislevelű (Tilia cordata) és a nagylevelű (Tilia platyphyllos) fajt ismerik. A hársfák pontos meghatározása nem egyszerű. A kertekben rendkívül hasznosak azért is, mert lehulló leveleik nagyon hamar elbomlanak, ezért a humuszképzésben fontos szerep jut neki. Emellett a talajra kedvező hatással vannak gyökerei is, hiszen mélyre hatolnak és nedvesség s tápanyag után kutatva jól feltárják a talajt.

A nagycenki hársfasor már 250 éve áll

A márciusi tél, a rekordokat hozó áradás után már csak a nyári viharok következnek. Érdemes ezekre felkészülni, mert már az is kész csoda, hogy a száz kilométeres szelek és özönvízszerű esőzés után a teraszon, kertben dísznövényeink életben maradnak. Sokan virágjaikat, levelüket, hajtásaikat veszítik és kopasz virgácsként meredeznek. Némi segítséggel azonban rövidebb, hosszabb idő múlva újra életre kapnak.

Az esővel vagy anélkül érkező szélviharok nemcsak az emeletes házak balkonjain, de széljárta kertekben is irtózatos pusztítást végezhetnek. Haszna is van a dolognak, hiszen hiába kapaszkodnak a levéltetvek, repülnek.

A japán koinoborik nagyon szeretik a szelet

Évről évre, ahogy az idén is, a visszavonuló árvíz bőven ad munkát az elárasztott kertek gazdáinak. Ami a zöldségeskertet illeti, ha esetleg túl is élik a növények a víz alatt töltött napokat, ilyenkor mégis jobb újra kezdeni. Pedig az áradás nemcsak rosszat, kiöntött pöcékből származó gusztustalanságot, fertőző baktériumokat, hanem príma öntéstalajt is hoz.

Van, akinek bejön az árvíz