Kapanyél

"Aki Márton napján libát nem eszik, egész éven át éhezik"- tartja a mondás, és semmi okunk kételkedni az igazában. Főleg, hogy ezen a napon tilos az asszonyoknak mosni, teregetni, így nem marad más, irány a konyha!

Bár sokan úgy tartják, a libának nem kell són, borson kívül semmi, azért egy kis majoránna (Origanum majorana) egyáltalán nem árt neki, akárcsak a legtöbb húsételnek. Nem csoda hát, hogy -bár a Földközi-tenger környékéről származik - nálunk is az egyik legrégebben használt fűszernövény. Hála a törököknek, akik a 16. században behozták és elterjesztették.

A mandula hozzátartozik a Balaton-felvidék képéhez, ahol egész fasorokat láthatunk belőle a főút mentén. A hobbitelkek magányos mandulafái mellett találhatunk itt több hektáros biomandula-ültetvényeket, de jó néhány elvadult cserjésben is felbukkannak a magról kelt fácskák. Mindez tavasszal a legszebb, amikor rózsaszín virágaik beborítják a környéket. Ez a növény azonban Ázsiában őshonos, hazánkba csak a rómaiak hozták el.

Az aranyvirágot hozó magas növények felismerésével sokan vannak bajban. Az aranysárga virágú bokor az aranyfa. Tudományos nevén a Forsythia az olajfafélék családjába tartozó cserje, míg az aranyeső (Laburnum) pillangósvirágú növény. Egy harmadik társaságot alkotnak az aranyvesszők, a két méteresre is megnövő, magas (Solidago gigantea), a kanadai (S. canadensis), ezek fészkes virágzatú, erőteljes növekedésű, felálló szárú évelő növények.

Ha nincs a kertben meggy- vagy cseresznyefa, mégis effélékre hajazó csemete bújik elő a földből, akkor nagy valószínűséggel egy kései meggyről (Padus serotina), az újabban behozott, észak-amerikai eredetű özönnövényről, özönsorozatunk egy újabb darabjáról van szó. A tetszetős virágot, apró, de ehető gyümölcsöt hozó fával még nem is lenne baj, ha szolid dísznövényként gazdagítaná a faunát. De nem ilyen.

A gyümölcsfák éves ciklusában alapvetően 4 szakaszt különböztetünk meg. Az első a tavaszi keringés megindulásától a terméskötésig tart, a második a termésérés fázisa, utána jön a rügyek beépítése - felkészülés a következő évre, majd a nyugalmi szakasz következik.

Általában az első szokta legjobban megmozgatni a kertészeket, a másodikban aggódnak a legjobban, a harmadikkal pedig nem nagyon foglalkoznak, pedig ez határozza meg a következő évet. Amelyik fa ilyenkor gyenge, beteg és fertőzött, az nem tud termőképes rügyeket beépíteni és szépen át fogja teleltetni a betegségeket, kártevőket.

Most kell őket megszabadítani mindazon kórokozóktól, kártevőktől, amelyek egy enyhe télen áttelelve jövőre annyira felszaporodhatnak, hogy megsemmisítik a termést, sőt akár az egész fát elpusztíthatják.