Kapanyél

Kedvelt növény ez az elsők között virágzó, lombhullató cserje. Élénksárga virágaival üdítő színfoltja kertünknek. Sokan aranyesőnek mondják, de az egy másik növény, amelynek virágai májusban és júniusban nyílnak fürtökben. Az aranyvesszőnek nagyon sok fajtája létezik: a virágok nagysága, sűrűsége, színárnyalata különbözteti meg őket, sőt 60 cm-re növő törpeváltozata, valamint sárga levelű fajtája is van, amely lombjával díszít a vegetációs időszakban.

Végre itt a tavasz! Azoknak, akik szeretnek kertészkedni, a következő jó tanácsokat adom:

Első feladat a cserjék és a fák metszése, most esedékes a fagyok elmúltával. Nagyon lényeges, hogy ismerjük növényeinket, mert csak ebben az esetben végzünk szakszerű munkát. Ha a könyvek alapján nem tudjuk beazonosítani fajtáikat, kérjünk szakembertől segítséget. Nem biztos, hogy a szomszéd, esetleg a kolléga a legjobb választás. Döntsük el, mit szeretnénk a növényünktől: zöldtömegével, virágjával, esetleg különleges formájával díszítsen. Ezt a problémát egy kedves ismerősöm egyszerűen megoldja: kétévente elektromos láncfűrésszel szinte tövig visszagyilkolja a növényeit. Ennek következtében hatalmas seprűszerű borzadályokat hoz létre. Minél rövidebbre vágjuk vissza a növényt, annál erőteljesebb hosszabb hajtást hoz létre. Tavaszi virágzású bokrokat kíméletesen metsszük. Csak a beteg, törött, elszáradt részeket vágjuk le. Ellenkező esetben a virágzó részektől szabadítjuk meg a növényt. Nyári, őszi virágzású cserjéket ifjíthatjuk, alakíthatjuk kedvünkre.

Sövényeinket is most kell formázni először. Túl sűrű ágrendszer a virágok mennyiségét, minőségét hátrányosan befolyásolja. A fák alakításánál kivétel, ha elöregedett növényt ifjítunk, mellőzük a láncfűrész használatát. Rengeteg vasvillához hasonló ágacskákkal bőségesen ellátott gnóm növényt lehet látni!

Amennyiben nem köcsögfának vagy vendégriogatónak szánjuk fáinkat, kíméletesen formáljuk, mert a későbbi zöldmetszéssel gyönyörűen alakíthatjuk a korona formáját. Nagyobb ágakat mindig tőből vágjuk le, és feltétlenül védjük sebkezelővel a metszlapot. Diófát nem szabad tavasszal metszeni, mert erőteljes nedvfolyást idézünk elő, ami nemcsak legyengíti, de akár el is pusztíthatja a növényt.

Örökzöldek, rózsák, évelők, alakításával még várjunk, mert lehetnek még komoly fagyok, amik károsíthatják a frissen vágott növényt.

A gyümölcsfák védelmét szolgáló eljárások közül az egyik legfontosabb a tél végi, kora tavaszi lemosó permetezés. Ha elvégezzük ezt a műveletet, fáradozásunk később megtérül, hiszen több és jobb minőségű termést hoznak a gyümölcsfák.

Februárban minden kerttulajdonos szembesül a kérdéssel: mi maradjon, és mit kell eltávolítani a kertből? Sokszor érzelmi okokból, máskor csak a szakmai hozzáértés hiánya miatt évekig meghagyunk olyan növényeket, amelyek elfoglalják a helyet az új növények és kialakítások elől. Tél végén, kora tavasszal, amint kilép az ember a kertbe, rengeteg tennivalóval találja magát szembe.

A metszéshez a következő jó tanácsokat tartsuk észben:

1. Még a rügyfakadás előtt kezdjük el a metszést, hiszen ilyenkor jól áttekinthető a korona, könnyebben eldönthetjük, mit és honnan távolítsunk el; csak az őszibarack és a kajszibarack esetében várjunk addig, amíg a virágrügyek elkezdenek megduzzadni.

2. A lehető legkisebb sebet ejtsük a fán a metszés során.

3. Ne hagyjunk nagy csonkokat, mert ezek beszáradnak és könnyebben elfertőződhetnek a sebek; tehát a rügyhöz közel metsszünk vissza, és lehetőleg ne egyenesen vágjunk, hanem kissé ferdén.

4. Ha nagyobb ágakat fűrészelünk le, akkor ezt több részletben tegyük, hogy megakadályozzuk ezek behasadását.

5. Vigyázzunk, ne essünk túlzásba a metszés során; hagyjunk is valamit a fán.

6. Először mindig a beteg, sérült, hasadt részeket távolítsuk el.

7. Célunk, hogy világos, szellős koronát alakítsunk ki, hogy a fejlődő gyümölcsök elegendő napfényhez jussanak, és megakadályozzuk a betegségek és a kártevők elszaporodását, hiszen ezek terjedésének kedvez a sűrű korona és lombozat.

8. A következő lépés a korona ritkítása, amely során a sűrűsítő, befelé és túlságosan felfelé növő, egymást keresztező vesszőket, gallyakat, ágrészeket vágjuk le.

9. Senki sem szereti, ha nagyon nyújtózkodnia kell a szép gyümölcsökért, ezért törekedjünk a korona szétterítésére, terebélyesítésére; ezt úgy érhetjük el, hogy mindig kifelé álló rügyre metsszünk vagy kifelé növő oldalelágazásra vágjunk vissza.

10. Az öreg, de egészséges fáknál az ún. ifjító metszés részeként a túlságosan elöregedett részeket metsszük le, de ügyeljünk arra, hogy a fiatal hajtásokat, vesszőket tartsuk meg, hogy legyen miből megújulnia a fának; a korona belső részéből lehetőleg ne vágjunk ki tőből semmit.