Sok baj van a szobanövényekkel, a féltő gondoskodás, rendszeres öntözés, friss levegőhöz, földhöz juttatás, tápoldatozás ellenére hullatják leveleiket, kornyadoznak, megannyi nyavalyájukkal keserítik gondozójukat. Ráadásul igen ocsmánnyá vált formájuk blama a vendégek előtt.

A szobanövény-kinyírós közvélemény-kutatásban is ilyen problémák kerültek elő, főleg a fikusszal kapcsolatban:

- "Egy gyönyörű, magas fikusznak (már túl magas volt) a tanácsok szerint levágtam a tetejéből egy 1/2 méteres darabot, ledugtam egy másik cserépbe, hiába locsolgattam elhullottak a levelei." Vagy a másik: "Ha az ablaknál van, ott a radiátor, tehát túl meleg van. Ha nem az ablaknál volt, akkor persze sötét volt neki."

Mit lehetne velük tenni? - hangzik gyakorta a kérdés.

Ha ilyen szerencsétlen torzókat látok egy lakásban, rögvest nekiállnék tologatni őket, olyan helyre, ahol jobban érzik magukat. De szívesen elővenném metszőollóm, hormonporom, és megstuccolnám a kopasz hajtásokat, kérnék dunsztos üveget, hogy hajtassam a levelet, szárat. Biztatnám türelemre a háziakat: kis idő múlva kihajtanak a rejtett rügyek, gyökeret ereszt a köcsögben a csonka szár. Elmagyaráznám, hogy viszonylag kis kosszal milyen jófajta táptalajt lehetne készíteni és így tovább.

2. Szerencse, hogy a fikuszokat mértéktelen növekedésükben az edény zabolázza.JPGSzerencse, hogy a fikuszok mértéktelen növekedését az edény zabolázza