Kapanyél

Ahogy általában, a hosszú távú tervezés a kertápolásban is megtérül - legyen szó új gyep telepítéséről, vagy a már meglévő pázsit karbantartásáról. A megfelelő fűmag vetésével a gyep sokkal sűrűbb, rugalmasabb és a természeti hatásokkal szemben sokkal ellenállóbb lesz.

A dús, buja, zöld gyep telepítése külön tudomány, de nem kell tőle megijedni. Mára már olyan fűmagok és gyeptrágyák (ill. ezek keveréke) állnak rendelkezésre, melyekkel a gyepesítést az egyszerű hobbikertész is sikerrel elvégezheti. Nem kell kísérletezgetni, ha elsőre sikerül kiválasztani a megfelelő fűmagot. Merthogy minden ezen múlik.

Az e heti Füvészkerti séták témája ezúttal a 8. kerület szívében található japánkert lesz. Érdemes kicsit közelebbről körbejárni a távol-keleti kultúra ezen részét, már csak azért is, mert hazánkban még mindig zajlik a hanami, szabad fordításban a "cseresznyefa-virágzás nézése". Mi is ez pontosan, miért fontos a japánoknak, és egyáltalán, mitől japánkert egy japánkert?!

A japánkertek eredetéről számos feljegyzés van, de pontosan nem lehet megmondani, ki és mikor építette az elsőt. Kezdetben a császárok építettek ilyen kerteket, melyek számos ponton különböztek a maiaktól. Úgy nevezetett paradicsomi kertek voltak; tehát nem nélkülözték a pompát, hatalmas méretűek voltak, rengeteg pénzbe kerültek, és alapvetően különböztek az európai kertektől. Itt el is érkeztünk a japán kertészetre is nagy hatást gyakorló egyik legfontosabb dologhoz, a sintóhoz. A sintoizmusról dióhéjban annyit kell tudni, hogy egy többistenhit, ahol minden természeti jelenségnek van egy-egy istensége, egy kamija. Minden kami lakik valahol, egy fában, kőben, Napban; ezek a sintó szentélyek. Emellett a sintó vallás szerint a legszentebb, legtökéletesebb kategória a természet, ami a kertről alkotott képüket alapvetően meghatározza. Ezért ha bármilyen, akár császári, akár egy kisebb kertre ránézünk, az a benyomásunk támad, mintha a természet egy kis része lenne előttünk, mintha egy nagyobb tájat "összenyomtak" volna.

A sok jakuzzis, traktoros, kerti bútoros kiállítás után végre elérkeztünk ahhoz a rendezvényhez, amely tényleg a virágokról, palántákról, kertekről szól. Ráadásul nem is akármilyen környezetben: a Corvinus Díszkert Szakkiállítás és Vásárnak idén is a Budai Arborétum ad otthont.

A már hagyományosnak mondható bonsai-, orchidea- és kaktuszkiállításon kívül pénteken tájépítészeti, élelmiszertudományi és dísznövénytermesztési szakmai napon vehetnek részt az érdeklődők.

A hétvégén több nagyon érdekesnek ígérkező ismeretterjesztő előadás is lesz: gyepgondozás, fűszernövények a balkonon, városi kertészkedés, biokertbemutató, akvapónia - hogy csak néhányat említsünk.

Néhány évvel ezelőtt pont áprilisban jártam Hollandiában, így nem hagyhattam ki Keukenhofot sem a programból. Már az út is lenyűgözött bennünket, mert tulipánföldek mellett autóztunk el; egészen mesebeli látvány volt a sok színes virágsáv.

Az Amszterdamtól csupán félórányira fekvő Keukenhof területét a 15. században vadászatra használták, ezenkívül itt termelték meg a II. Vilmos bajor herceg lánya, Jacqueline vagy Jakoba grófnő uradalmi konyhájába szükséges fűszer- és gyógynövényeket. Innen az elnevezés: Keukenhof="konyhakert".

A hidrovetés technológiája az 1970-es évektől terjedt el az USA-ban, amikor az autópályák építésekor a környező rézsűket ezzel a módszerrel kezdték füvesíteni. Az akkor új, környezetbarát technológia annyira bevált, hogy egyre sikeresebb lett, sőt, mára szinte teljesen kiszorította a kézzel vetett füvesítést.

A nagyobb közterületi beruházásoknál és magánkerti füvesítésnél egyaránt hatékony hidrovetés 2002-től már Magyarországon is elérhető. A technológia honosítását és elnevezését az azonos nevű cégnek köszönhetjük.